Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Készenlét alatti munkavégzés

Kérdés: A munkavállalónkat normál munkaidő-beosztásban hétfőtől péntekig 6-14 óráig foglalkoztatjuk, a 20 perc munkaközi szünet része a munkaidőnek. Készenlétet rendelünk el a munkavállalónak. Ha a készenlét alatt munkát végez, az Mt. 99. §-ában meghatározott napi 12 órás, heti 48 órás munkaidő-maximumot be kell tartani? A készenlét idejét az éves rendkívüli munkaidő 250 órás keretébe bele kell számítani? Munkavégzés esetén megkapja a ledolgozott időre járó munkabérét és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot. A munkavégzés időtartamára csak a 20%, vagy a munkavégzés időpontjától függő bérpótlék is jár? Például éjszakai pótlék esetén 20+15% bérpótlékot kell fizetni? Ha egy hétközi napon 18-21 óráig munkát végez, akkor a 30% bérpótlék nem jár, mert az Mt. 141. §-ában foglal­taknak nem felel meg?
Részlet a válaszából: […] A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti, a munkavállaló által megválasztott helyen (Mt. 110. §). A készenlét ideje nem munkaidő, csak abban a részében, amikor tényleges munkavégzésre is sor kerül. Ez viszont minden esetben a beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Rendkívüli munkaidők és díjazásuk

Kérdés: Az egyik olvasói kérdésre adott válasszal (2238.) kapcsolatban lenne kérdésem. Ha a második esetet nézzük, amit Önök válaszoltak, hogy a munkáltató eleve több munkaidőt osztott be a dolgozónak, még úgy is, hogy emiatt kevesebb szabadnapot kapott, akkor jól értelmezem az Önök válaszát, hogy a kettő hiányzó szabadnapra 100%-os bérpótlék jár, és a 44 óra túlórából levonjuk a 2 x 8 órát, akkor a fennmaradó óraszámra 50%-os pótlék jár? A kérdésből nem derült ki, hogy mennyi óra volt a pihenőnapi munkavégzés, ezért ha például valaki nyolcórás munkaviszonyos, akkor 16 óra elszámolása után a fennmaradó 28 órára 50% bérpótlékot kell adni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha viszont azért nem tudtak kiadni pihenőnapot, mert a munkáltató a keretbe tartozó óraszámnál hosszabb munkaidőt osztott be, erre az időtartamra az alapbér mellett csak 50%-os pótlék jár.Jól látható, ezeket az órákat nem lehet egymásból levonni, hiszen azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Készenlét elrendelése és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Cégünk gázvezeték- és csőhálózat-szereléssel foglalkozik. Ha meghibásodik egy készülék, sok esetben kell kimenni családi házakhoz. Szeretnénk, ha munkavállalóink a szombati napon készenlétben állnának egy esetleges munkavégzésre. A kérdésünk az lenne, hogy ez milyen pótlékkal jár a munkavállalók részére (készenléti pótlék, szombati munkavégzés pótléka, illetve ezek egyszerre)? Minden szombatra el lehet rendelni a készenlétet?
Részlet a válaszából: […] ...készenlét olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni, munkára képes állapotát megőrizni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] ...ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, de ekkor is csak a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén [Mt. 141. § (1) bek.]. Rendszeresnek abban az esetben kell tekinteni a változást, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató valóban előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett -szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál [Mt. 147. §(2) bek.]. Ezen túlmenően a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon(pihenőidőben) végzett munka esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Műszakpótlék és rendkívüli munkáért járó pótlék párhuzamos fizetése

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom egy cégnél. Kérdésem, ha 18-tól 06 óráig végzek munkát hétköznap, akkor 18 és 22 óra között jár-e a délutános műszakpótlék és a túlórapótlék együtt is, vagy csak az egyik? Ha hétvégén is 18-22 óra között dolgozom, akkor ez hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre) is sorkerült, az Mt. 147. §-a alapján 50%-os bérpótlék vagy – a munkáltató döntésealapján – a végzett munka időtartamával legalább egyenlő mértékű szabadidő jára munkavállalónak. Hétvégi munkavégzés esetén – ha a hétvége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Bérpótlékok hétvégi munkavégzésért

Kérdés: Három műszakban dolgozunk (kohászatban), heti váltással. Pénteken tudom meg, hogy hétvégén dolgoznom kell-e; ez azt jelenti, hogy szombaton délután 14-22-ig tart a munkaidőm, majd vasárnap vissza kell váltanom a következő hétre, 06-14-ig tartó beosztásba. Pénteken, ha éjszakás vagyok, akkor 22 órától dolgozom, és ki vagyok írva hétvégén túlórára, vagyis szombaton 22-06-ig, vasárnap 14-22-ig. Ez a beosztás néha 40-50 napig is tart; volt rá eset, hogy ennél is többet dolgoztam egyfolytában, pihenés nélkül. Kérdésem, ha szombaton éjszakára megyek 600 Ft-os órabérrel, milyen pótlék jár utána, és mennyit kellene nettóban kapnom? Főnökünk szerint nem jár a hétvégi túlórára éjszakai és délutáni pótlék.
Részlet a válaszából: […] ...százalék. A munkáltató előírhatja, hogyellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb avégzett munka időtartamánál. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon(pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendkívüli munkavégzés és több műszakos munkarend pótlékai

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben, délelőtt 6.00-14.00-ig, délután 14.00-től 22.00-ig foglalkoztatjuk. Éjszakai műszak nincs. Egy munkavállalónk a délutáni műszakban dolgozott, de túlórát is teljesített, ami 22.00 óra után ért véget. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen pótlékot kell kifizetni neki? A rendkívüli munkavégzés pótléka mellett éjszakai műszakpótlékot, vagy csak az éjszakai munkavégzés pótlékát? Mi kell fizetni továbbá akkor, ha a délelőtti műszakban dolgozó munkavállaló túlórázik 14.00 óra után?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a felekmegállapodása előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár,ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál [Mt. 147. § (1)-(2) bek.].Amennyiben a munkavállaló több műszakos munkarendben végezmunkát, az egyes műszakok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a felek megállapodásaelőírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehetkevesebb a végzett munka időtartamánál [Mt. 147. § (2) bekezdés]. Azismertetett feltételek fennállásakor tehát lehetősége van a munkáltatónak arra,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
1
2