Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele

Kérdés: A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
Részlet a válaszából: […] ...bírói gyakorlat alapján nem lehet meghatározni pontosan azt az időtartamot, amelynek el kell telnie ahhoz a munkaviszony felmondással történő megszüntetését követően, hogy a munkáltató a felmondással érintett munkaköröket ismét új munkavállalókkal töltse be. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Határidő és időtartam számítása – eltérő szabályok

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal nem voltunk megelégedve. A szerződésében három hónap próbaidőt kötöttünk ki. A próbaidő 2014. szeptember 27-én, szombaton telt le. Mivel előző nap a munkavállaló nem jött be dolgozni, mi postán feladtuk neki a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, melyet a következő hétfőn kézhez is vett. Most azonban azzal keresett meg a munkavállaló, hogy jogellenes volt a felmondásunk, mivel a próbaidő letelte után mondtunk fel neki, és ezért bírósághoz is fog fordulni. Megalapozott lehet a követelése, hiszen mi még a próbaidő alatt feladtuk neki a nyilatkozatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondás közlésére a próbaidő tartama alatt kerüljön sor.A törvény eltérő szabályokat állapít meg a határidő és az időtartam számítására. A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
Részlet a válaszából: […] ...szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. Ekkor a jogellenesfelmondás közlése és a bírósági ítélet jogerőre emelkedése közötti időtartamrajáró munkabér is elmaradt munkabérnek tekintendő. Az elmaradt munkabér adózásiszempontból az esedékességkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Bérgarancia Alap – fedezet a végkielégítésre?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
Részlet a válaszából: […] ...afelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelőminden munkabértartozást, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítéstis, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3)bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.