"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a keresőképtelenség időtartamára [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez – a betegszabadság idejét leszámítva – fizetés nélküli távollétet jelent, amelyre a munkavállaló táppénzre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően is meg lehet állapodni a munkavállalóval. Ez a megállapodás bármikor megköthető, akár egy adott évre vagy határozatlan időtartamra is. Végül, az elemzett szabálytól a kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Tehát annak sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidő-beosztás hiánya

Kérdés: Mit jelent az, hogy a munkavállaló munka­ideje nincs beosztva? A munkaidő-beosztás hiányában történő bérfizetési és elszámolási szabályokat több helyen említi a törvény, például szabadságnál is. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem köteles beosztani a munkaidőt? Ha ez így van, akkor munkaidő-beosztás hiányában milyen munkabért kell fizetni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...nem oszthatja be [Mt. 93. § (2) bek., 146. § (3) bek. d) pont];c) kötetlen munkarend [Mt. 96. § (2) bek.] esetén azok az időtartamok (órák), amelyeket el kell számolni (pl. szabadság), de amelyekre nézve a munkáltató munkaidő-beosztási joggal nem rendelkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.