Közalkalmazott felmentési idejének számítása

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?
Részlet a válaszából: […] ...a felmentési időbe a 2000. szeptember 1. előtti valamennyi közalkalmazotti jogviszony – ideértve az ennek tekintendő munkaviszony – időtartamát is be kell számítani [lásd erről részletesen a Kjt. 87/A. § (1)-(2) bekezdését!].A felmentési idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Betegség alatti felmentés

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...el. A kérdezőnek tehát a munkáltató akár a betegszabadsága, akár a (táppénzzel fizetett vagy fizetetlen) keresőképtelen állománya időtartama alatt úgy kézbesítheti a felmentést, hogy a kézbesítést követő napon a felmentési idő már el is kezdődhet. A betegség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Juttatások a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!
Részlet a válaszából: […] ...járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve ha rendesfelmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállalómunkabérre nem lenne jogosult. A kérdéses esetben ez egyhavi átlagkereset. Ezentúlmenően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Végkielégítés – nem jár az Mt. alapján a kölcsönzött munkavállalónak

Kérdés: Három év és egy hónap után egyik kölcsönzött munkavállalónk foglalkoztatását megszüntettük. A kölcsönzést megelőzően közvetlenül alkalmazott, belsős kollégánk volt 4 évig. A munkaerő-kölcsönző cég elkezdte intézni a munkavállaló kiléptetését, mert másutt sem tudják foglalkoztatni. A munkavállaló hozzánk fordult, mert a felmondólevélben tájékoztatást kapott arról, hogy végkielégítés nem jár neki. Gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozott nálunk valamivel több mint 7 évig. Kérem, erősítsék meg, hogy ennek ellenére nem jár részére végkielégítés, és a kölcsönbe adó partnerünk szabályosan járt el!
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés szabályait az Mt. 95. §-a tartalmazza. Eszerint három évet meghaladó időtartamú munkaviszony után valóban jár egyhaviátlagkereset végkielégítésként. De a munkaerő-kölcsönzés esetén a törvény193/P. § (1) bekezdése – többek között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Bérgarancia Alap – fedezet a végkielégítésre?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
Részlet a válaszából: […] ...afelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelőminden munkabértartozást, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítéstis, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3)bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Végelszámolás alatt fennáll-e a felmondási védelem?

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cégünk egyik munkavállalója egy GYES-en lévő kismama, a GYES 2011 júniusában jár le. Mivel a munkáltató a végelszámolás befejezését követően jogutód nélkül megszűnik, jól gondoljuk-e, hogy nem áll a kismama védelem alatt, és így a végelszámoló felmondhat neki? Amennyiben igen, a végelszámolás kezdőnapja lesz a felmondás kezdőnapja?
Részlet a válaszából: […] ...felmondása esetén a munkavégzés alóli mentesítés idejérejárna, kivéve ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítésidőtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult. Ebben az esetben azMt. 95. § (1) bekezdés alapján végkielégítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kormánytisztviselő – ha szerencsés...

Kérdés: A minisztériumunknál dolgozó kormánytisztviselő 2011 júliusában szerzi meg a nyugdíj feltételeit, erre tekintettel szeptemberi felmentésekor felajánlotta neki a munkáltató a prémiumévek programot (pép). A kormánytisztviselő ezt elfogadta. Most jelezte, hogy 2011 januárjától, tehát a program kezdetétől számított 4 hónap múlva, egy kft.-nél helyezkedik el, és kérte, hogy a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatását fizessük ki. Őt annak idején 2 hónap munkavégzés alóli mentesítés (kéthavi átlagkereset) és 12 havi illetményének megfelelő végkielégítés illette volna meg, ha a felmentésére került volna sor. Ez a maximum. Kifizethető-e részére ez az összeg, hiszen ezzel lényegében úgy jár, mintha nem is 2, hanem 4 havi felmentési ideje lett volna, és a 70%-os díjon felül még megkapja azt is, ami felmentése esetén járt volna? Lényegében annál is többet kap, mintha kitöltötte volna a pép-et, ami esetében kb. 10 hónap lett volna.
Részlet a válaszából: […] ...de legfeljebb a prémium­évek programbatörténő belépés időpontjában őt megillető felmentési időből a munkavégzés alólimentesítés időtartamára járó díjazás és végkielégítés együttes összegét arészére legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Közalkalmazotti jogviszony – azonnali hatályú felszámolás

Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...olyan helyzetbe kellhozni, mintha a jogviszonya felmentéssel szűnt volna meg: ki kell fizetnirészére a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára járó átlagkeresetet és -amennyiben annak feltételei fennállnak – a végkielégítést. Ha azonban azérvénytelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót csak a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagygondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság legfeljebb kétévesidőtartamára illeti meg. Ez azt jelenti, hogy az Mt. alapján a munkavállaló nemjogosult a 2010. május 1-jét követően engedélyezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] ...jogokat és kötelezettségeket is. A munkáltató nemszüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát a terhességteljes időtartama, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság alatt [Mt.90. § (1) bek. d) pontja]. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.