Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)-(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjával a Kjt. szerint be kell sorolni, és meg kell állapítani az illetményét. Fontos garanciális szabály, hogy a határozatlan időtartamú, a teljes munkaidős vagy a részmunkaidős munkaviszony is ugyanilyen típusú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Közalkalmazottak munkaközi szünete

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] Maga a Kjt. nem szabályozza a munkaközi szünetet, hanem az Mt. erre vonatkozó szabályainak – az Mt. 86. § (3) bekezdése a) pontjának – alkalmazását nem zárja ki a közalkalmazotti jogviszony tekintetében (Kjt. 59. §). E törvényhely b) pontja azt is hozzáteszi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Teljes járulékkedvezmény álláskereső foglalkoztatásához

Kérdés: Felvennénk egy munka nélküli személyt napi 4 órás részmunkaidőben. Milyen feltételekkel és meddig kaphatunk teljes járulékmentességet a munkanélküli foglalkoztatása után?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a munkaadó az előzőekben ismertetett járulékkedvezményérvényesítése céljából a foglalkoztatás kedvezménnyel érintett időtartama alattaz Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a kedvezménnyelérintett munkavállalónként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Munkahelyüket a válság miatt elvesztők támogatása

Kérdés: A sajtóból értesültünk arról, hogy a munkaadó támogatásban részesülhet, ha a válság következtében munkahelyüket elveszítő személyeket alkalmaz, mi ennek a támogatásnak a feltétele, van-e a munkaadónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége, és milyen mértékű a támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani. A támogatást a munkaügyi központ amunkaadó által benyújtott igénylés alapján havonta utólag folyósítja. Atámogatás időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejéből méghátralévő időtartam, az Flt.-nek az álláskeresési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.