Foglalkoztatási kötelezettség és a munkaköri alkalmatlanság

Kérdés: Munkavállalónk 2023. december 31-ig keresőképtelen állományban volt, ezt követően visszatért dolgozni, de az üzemorvos alkalmatlannak minősítette a munkaköre ellátására, így nem tudjuk foglalkoztatni. Mi ilyenkor a teendő? Kell másik munkakört felajánlanunk neki, esetleg fel kell mondanunk a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló keresőképtelen, illetve 2023. január 1-jétől, ha egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan, annak időtartamára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt

Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 2023. január 1-jei módosítása alapján a munkavállaló, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan, annak időtartama alatt mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez a munkavállaló esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...külső okot kivéve –, alapbér illeti meg. Ezenfelül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján az állásidő időtartamára bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. A törvény szerint tehát lényegtelen, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.