9 talált cikk a munkanap , munkáltató , alapszabadság , pótszabadság , időtartam kifejezésre

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?

Kérdés: Polgármester részére szabadságmegváltást szeretnénk kifizetni. Az elmúlt ciklusban 65 nap ki nem vett szabadsága keletkezett. Tekintettel arra, hogy újraválasztották, ez ideig nem foglalkoztunk a kérdéssel. Ugyanakkor, a szintén újraválasztott főpolgármester vagyonnyilatkozatában megjelent egy szabadságmegváltás jogcímén kapott milliós tétel. Milyen jogalapot lehet ez ügyben használni és általa a kifizetést realizálni?

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)-(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?

Kérdés: Úgy értesültem, hogy az új Mt. alapján akár 10 munkanappal is csökkenthető a munkavállaló rendes szabadsága. Kérem, foglalják össze, ez milyen feltételekkel lehetséges!

Kérdés: Elsősorban mezőgazdasági munkákkal foglakozó kft.-nk rendes munkavállalókon kívül alkalmi munkavállalókat is foglalkoztat. Értelmezésünk szerint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján az alkalmi munkavállalók részére szabadság jár. Ezt mindenképpen természetben kell kiadnunk, vagy megválthatjuk akár pénzben is?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk sérelmezi, hogy – miután csak kinevezése előtt nem sokkal szerezte meg a mostani munkaköréhez szükséges képesítését korábbi munkaviszonya alatt – alacsonyabb fizetési fokozata folytán kevesebb a pótszabadsága, mint a vele azonos munkakört betöltő, a képesítéssel régebben rendelkező kollégáinak. Szerinte ez a megkülönböztetés alkotmányellenes is, mert munkaviszonyban az életkora alapján hosszabb tartamú alapszabadsággal rendelkezne, mint amennyi közalkalmazottként együttesen az alap- és pótszabadsága. Alapos-e munkatársunk panasza? Az eltérés miatt ugyanis az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz kíván fordulni.