Elszámolás idejére járó díjazás

Kérdés:

Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?

Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztásra lett megalkotva, annak hiányában is alkalmazandó [Mt. 95. § (5) bek.]. Munkaviszony hiányában az elszámolás időtartamára az állásidő [Mt. 147. §] szabályai sem alkalmazandóak. Mivel a kérdés szerinti esetben a munkaidő kezdete előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkavállalói felmondás következményei

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést – a felmondási idő tartamára – minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(2) bek.]. Az Mt. nem azt határozza meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén milyen időtartamra, illetve mely időszakra érvényesíthet elmaradt jövedelem jogcímén kártérítést. A törvény csupán azt írja elő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Közös megegyezés – korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek – eddig is egy jelentős részét képező – adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] ...önmagában az a megállapodás, hogy a munkaviszony közös megegyezés esetén csak kilenc hónap elteltével szűnik meg, nem jogellenes. Ezen időtartam alatt – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása

Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
Részlet a válaszából: […] ...részt venni, amelynek tartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és amely időtartamra távolléti díj illeti meg [Mvt. 60. § (1) bek. f) pont; Mt. 55. § (1) bek. c) pont és 146. § (3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szabadságvesztés büntetés – mint munkaviszony-megszüntetési ok

Kérdés: A társaságunk egyik alkalmazottja szabadságvesztés kiszabása miatt pár hónapra börtönbe vonult. Ilyen esetben az alkalmazottunk munka­viszonyát meg kell-e szüntetni, vagy elegendő csak szüneteltetni?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósító magatartás ellenére is úgy dönt, hogy tovább kívánja foglalkoztatni az érintettet, a munkaviszony a szabadságvesztés időtartama alatt szünetel, ezért a munkáltatót bérfizetési kötelezettség sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.