Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül

Kérdés:

Az egyik telephelyünktől a helyi közösségi közlekedés megállóhelyi távolsága 850 méter, azonban ennek a távolságnak több mint felén nincs közforgalmú járda kiépítve, az átmenő forgalmat lebonyolító úttesten lehet gyalog közlekedni, így a gyalogosforgalom biztonságosan nem bonyolítható le. A munkáltató érdeke az is, hogy a munkavállaló biztonságosan juthasson el munkavégzési helyére, amely – véleményünk szerint – ebben az esetben nem áll fenn. A nem biztonságos munkahelyre való eljutás miatt helyes-e az a gyakorlat, ha a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés?

Részlet a válaszából: […] ...távolságra található megállóhely, nem minősül a közösségi közlekedés hiányának. Ebben az esetben legfeljebb megnő a munkába járás időtartama a gyalogos közlekedés 10-15 perces időtartamával, amely miatt, ha a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén

Kérdés:

Munkavállalóink egy része – pl. informatikus, irányítástechnikai mérnök, művezető, üzemvezető – munkavégzési helye változó, ami azzal jár, hogy nem fix helyen kezdhetik a napi munkájukat, hanem más településen lévő telephelyen. Ezen telephelyek egy része települések külterületén, közösségi közlekedéssel nem ellátott területen található. Helyesen járunk el akkor, ha ebben az esetben a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján fizetünk költségtérítést munkavállalóinknak?

Részlet a válaszából: […] ...közlekedést [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek. b) pont]. Megjegyezzük továbbá, hogy bár a munkába járás és hazautazás időtartama alapvetően nem a munkaidő része [Mt. 86. § (3) bek. b) pont], ha azonban a munkahely a munkáltató döntése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Költségtérítés – a munkaszerződéstől eltérő helyre utazás

Kérdés: Egy vidéki városban székhellyel rendelkező cég budapesti irodájába vettek fel, a munkaszerződésem alapján a munkavégzésem helye Budapest. Saját autómmal heti rendszerességgel járok a vidéki székhelyre, munkaügyben. Felvételemkor a cégvezető biztosított arról, hogy ezeket az utazásokat elszámolják, csak rögzítsem a kiküldetési rendelvénybe, viszont amikor leadtam a kiküldetési rendelvényeimet, azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen térítés nincs.
Részlet a válaszából: […] ...(napidíj) jár, számlával való elszámolás alapján vagy átalányként, napi 500 Ft összegben. Nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, illetve ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Költségtérítés utazásért

Kérdés: A helyi önkormányzat által fenntartott bölcsőde kisgyermeknevelője családlátogatás esetén jogosult-e bármilyen útiköltség jellegű térítésre? A gyermek lakóhelye és a bölcsődétől (munkahelytől) való távolság nagysága sokszor indokolja, hogy közlekedési eszközt (helyi autóbuszt, gépkocsit) vegyen igénybe (pl. a város/kerület másik végén lakik a gyerek, mint ahol a bölcsőde van). Normál esetben a dolgozók nem kapnak helyi közlekedési bérletet, így a családlátogatás pluszköltsége a dolgozót terheli. Vélelmezem, hogy jár valami, de azt nem tudom biztosan, hogy ez minősülhet-e kiküldetésnek, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyénkívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. Ennek feltétele, hogy amunkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításaialapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.