10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Jubileumi jutalomra jogosító idő
Kérdés: A Covid-védőoltás felvételének hiánya okán – most már a munkáltató döntésénél fogva – fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott (akinek biztosítása egyébként szünetel) jubileumi jutalomra jogosultságának vizsgálatánál figyelembe vehető-e a fenti oknál fogva fennálló fizetés nélküli szabadság időtartama?
2. cikk / 10 Átsorolás a szakképesítés megszerzése után
Kérdés: Óvoda-bölcsőde intézményünkbe 2020-ban felvettünk egy kisgyermeknevelőt, akkor még csak érettségivel, aki azóta megszerezte a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott végzettséget (kisgyermekgondozó, -nevelő). A Kjt., illetve a 257/2000. Korm. rendelet tekintetében beszámítandó-e a besoroláskor az érettségi utáni minden munkaviszony, vagy csak a kisgyermekgondozó, -nevelő végzettség utáni időszakot kell tekinteni, ami jelen esetben maga a fennálló jogviszony?
3. cikk / 10 Konyhai kisegítő besorolása
Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
4. cikk / 10 Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama
Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
5. cikk / 10 Nyugdíjas pedagógus óraadóként – akár megbízási szerződéssel is
Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
6. cikk / 10 Műszakpótlék bölcsődei dolgozók esetén
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott bölcsőde 06.00-17.00 óráig tart nyitva, a közalkalmazottak munkaidő-beosztása az alábbiak szerint alakul. A kisgyermeknevelők az 1. héten: 7.00-13.20-ig, a 2. héten 8.40-17.00-ig, míg a bölcsődei dajkák az 1. héten: 6.00-14.20-ig, a 2. héten: 9.40-17.30-ig, a 3. héten: 6.40-15.00-ig, míg a 4. héten: 9.20-17.10-ig felváltva dolgoznak. A kérdésem, hogy a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján ezáltal jogosultak lesznek a közalkalmazottak műszakpótlékra? Kell-e alkalmazni ilyen esetben az Mt. 141. §-a (2) bekezdésének fogalmi meghatározását?
7. cikk / 10 Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése
Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
8. cikk / 10 Takarítónő – hová soroljuk?
Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalónk eddig takarítónői munkakörben volt foglalkoztatva. A takarítói munkakör ellátására általános iskolai végzettség van előírva. Ennek megfelelően alkalmazásakor figyelembe vettük az 1992 utáni jogviszonyait is, függetlenül attól, hogy nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, mivel a takarítónői munkakörre előírt iskolai végzettséggel rendelkezett. Munkavállalónk 2010. 06. 26-án szakmai képzettséget szerzett, ennek alapján a végzettségének megfelelő munkakörbe lesz átsorolva. Kérdésünk az lenne, hogy a munkaköre változtatása, valamint a magasabb fizetési osztályba sorolása mellett ("A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba) újból meg kell-e állapítani a fizetési fokozatot, vagy a régi takarítónői munkakörre megállapított fizetési fokozatot kell meghagyni?
9. cikk / 10 Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt
Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
10. cikk / 10 Prémiumévek – a programban maradás kérdése
Kérdés: 1953. XI. hó 30-án születtem. 2007. XII. 15-től a prémiumévek programba léptem be közalkalmazottként, mint technikai dolgozó az akkori törvényeknek megfelelően, az előnyugdíj előtt 5 évvel. Adhatom-e játszóház vagy családi napközi működéséhez a nevem úgy, hogy ebben az ellátási formában maradhassak? Képzettségeim között szerepel csecsemő- és gyermekgondozói szak is egy évtizedes gyakorlattal. Egyáltalán dolgozhatok vagy vállalkozhatok-e a prémiumévek megtartása mellett? Ha igen, mennyi időt, és hogyan adózom?