Nyugdíjas óvodapedagógus – variációk a foglalkoztatásra

Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell szüneteltetni. A szüneteltetéstől függetlenül annak időtartama alatt az érintett személy továbbra is nyugdíjasnak minősül. A jogviszony megszűnését követően ismét folyósítják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §), amely mellé a munkavállalónak negyvenötödik életévétől további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt tényezők közül szóba jöhet az életkor [o) pont], esetleg a foglalkoztatási jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama [r) pont], illetőleg az érintettek egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője [t) pont], ez utóbbi körbe értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama tizenkét hónap vagy ötvenkét hét csak akkor lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok miatt a kollektív szerződés (normatív üzemi megállapodás) előírja [Mt. 94. § (3) bek.]. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Kollektív szerződések felülvizsgálata és a munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?
Részlet a válaszából: […] ...december 1-jével módosuló193/B. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a kölcsönvevőnél történőfoglalkoztatás teljes időtartama alatt a terhes és szoptató nők és a fiatalmunkavállalók védelme, a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...gazdaságiérdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésrekötelezi a munkavállalót, és a munkavállaló ezen időtartam alatt is amunkáltató irányítása és utasításai alapján végzi a munkáját [Mt. 105. § (1)bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Csjt. 21. §-a, mely szerint a GYES-ben részesülő személykeresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladóidőtartamban folytathat, ha a munkavégzés nem az otthonában történik. Ez amunkaszerződésben a munkaidő mértékének módosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...vagyvélt, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama miattrészesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlíthatóhelyzetben levő személy vagy csoport...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.