15 cikk rendezése:
11. cikk / 15 Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére
Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
12. cikk / 15 Munkaidő – mikor kezdődik?
Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó vállalkozást vezetek. Gyakorlatunk szerint a fizikai alkalmazottaim reggel 7-re érkeznek a telephelyre, a szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat összekészítik, bepakolják a furgonba, majd magam szállítom őket az adott építkezés helyszínére. Délután szintén én viszem őket vissza a telephelyre, ahol kipakolnak, majd átbeszéljük a másnapi terveket. Véleményem szerint a munkaidejük a munka tényleges megkezdésétől számítandó, vagyis amikor a helyszínen dolgozni kezdenek, így az órabérüket is ekkortól számolom. A munka pedig "a szerszámok letételével" fejeződik be. Szerintük helytelenül járok el, ezért kérem a segítségüket. Kellene díjazást fizetnem az embereimnek a kérdéses időre?
13. cikk / 15 Munkaközi szünet – a kiadás kérdései
Kérdés: A 473. kérdésre írt válaszban olvastuk, hogy jogszerűen nem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket a munkaközi szünetben. Cégünk üzemi étkezdét működtet. Ebben az esetben sem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket, és étkezzenek az üzemi étkezdén? Hogyan járjuk el a készenléti jellegű munkavállalóink munkaközi szünetének kiadása során?
14. cikk / 15 Munkaviszony után – megbízási jogviszony?
Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
15. cikk / 15 Rugalmas munkaidő-beosztás
Kérdés: A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve – fordítva – előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?
