89 cikk rendezése:
11. cikk / 89 Felmentés – a köztisztviselő egészségügyi alkalmatlansága
Kérdés: Köztisztviselőnk orvosi alkalmassági vélemény (kelte: 2021. VI. 4.), valamint a rehabilitációs ellátási és szakértői osztály határozata (dátuma: 2021. V. 28.) alapján nem alkalmas a munkavégzésre, jelenleg táppénzen van, viszont a táppénzjogosultsága 2021. VII. 16-án lejárt. Az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört nem tudunk felajánlani, ezért felmentéssel szeretnénk megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát. Melyik nappal kell felmentenünk munkatársunkat? A foglalkoztathatósági szakvélemény dátumától vagy a táppénz lejártát követő naptól kell számolni a felmentési időt? Kell-e frissebb orvosi foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt kérnünk, vagy a 2021. VI. 4-én kiállított szakvélemény alapján felmenthető a köztisztviselőnk? Afelmentési idő két hónap, melynek felére mentesíteni kell a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel munkavégzésre nem alkalmas, így a másik felében nem tud munkát végezni, a felmentési idő alatt kiadható-e legalább egyhavi szabadság? A munkatársunk nem tud munkába állni, ebben az esetben mi minősül utolsó munkában töltött napnak munkakörátadás, járandóságok kifizetése szempontjából [Kttv. 74. § (2) bek.]?
12. cikk / 89 Költségtérítés – a munkaszerződéstől eltérő helyre utazás
Kérdés: Egy vidéki városban székhellyel rendelkező cég budapesti irodájába vettek fel, a munkaszerződésem alapján a munkavégzésem helye Budapest. Saját autómmal heti rendszerességgel járok a vidéki székhelyre, munkaügyben. Felvételemkor a cégvezető biztosított arról, hogy ezeket az utazásokat elszámolják, csak rögzítsem a kiküldetési rendelvénybe, viszont amikor leadtam a kiküldetési rendelvényeimet, azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen térítés nincs.
13. cikk / 89 Thaiföldi diák munkavállalása Magyarországon
Kérdés: Alkalmazhatunk-e olyan thaiföldi állampolgárt, akinek a tartózkodási engedélyét tanulmányi célra adták ki?
14. cikk / 89 Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
15. cikk / 89 Kiküldött munkavállalók – a munkaügyi dokumentumok megőrzése
Kérdés: Az Mt. 297. §-ának (3) bekezdése előírja a jogosult (azaz a fogadó munkáltató) számára azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen szakasz szerint meghatározott dokumentumok a kiküldetés befejezésétől további 3 évig a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése nem egyszerű, erre az Mt. kommentárja is utal. Felmerült lehetséges megoldásként az, hogy az iratokat mi magunk mint jogosultak őrizzük meg. Ehhez az iratokat lemásolnánk, és ha a külföldi munkáltatónak egy ellenőrzés során szüksége van rá, akkor minket megkeres, és mi a rendelkezésére bocsátjuk, így eleget téve annak a követelménynek, hogy a dokumentumok "a küldő munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen". Amennyiben ezt a megoldást választjuk, akkor az iratok – és ezzel együtt értelemszerűen a személyes adatok – kezeléséhez megfelelő jogalapot jelent-e a jogosult, azaz a fogadó munkáltató számára önmagában az Mt. 297. §-ának (3) bekezdésében előírt gondoskodási kötelezettség, vagy ez esetben egyéb jogcímet kellene biztosítanunk mind a dokumentumok megőrzésére, mind a dokumentumoknak szükség esetén a küldő külföldi munkáltatóhoz történő továbbítására? A kérdést kissé máshonnan megközelítve: felmerült az a megoldás is, hogy jogosultként felhívjuk a küldő munkáltató figyelmét a 3 éves megőrzési kötelezettségére. Ilyen esetben, ha a magyar hatóság azt tapasztalja, hogy a küldő munkáltató nem tudja a részére biztosítani a dokumentumokat, akkor minket, fogadó munkáltatót milyen jogkövetkezménnyel sújthat? A Met. alapján szankcionálható-e bármi módon a fogadó munkáltató, ha a küldő munkáltató a kiküldetés befejezését követően nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani az iratokat, annak ellenére, hogy például a kiküldetést megelőzően a fogadó munkáltató ezen kötelezettségre igazolhatóan felhívta a figyelmét?
16. cikk / 89 Óvodapedagógus további jogviszonya
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodánkban felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Az óvodapedagógus kötelező óraszáma 32 óra/hét. Ezenfelül elrendelhető 4 óra/hét, szabadon felhasználható 4 óra/hét. Hogyan vállalhat további jogviszonyban munkát az óvodapedagógus a kötelező óraszáma feletti munkaidejében? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!
17. cikk / 89 Nyugdíjazás és a pálya folytatása
Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
18. cikk / 89 Figyelmeztető sztrájk – a tárgyalás végétől
Kérdés: A szakszervezettel sztrájkot megelőző egyeztetést folytattunk le, és nem közeledtek az álláspontok. A soron következő megbeszélést a szakszervezet azzal kezdte, hogy ha nem lesz előrelépés, akkor válaszul a megbeszélés végén figyelmeztető sztrájkot fognak tartani. Előrelépés nem lett, a megbeszélésnek pár perc alatt vége lett, a munkabeszüntetés megtörtént. Jogszerű az ilyen nyomásgyakorlás?
19. cikk / 89 Adminisztratív teendők – kiküldött munkavállalók fogadása esetén
Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?
20. cikk / 89 Intézményvezető – másik kerületben szakmai tanácsadóként
Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény vezetője vagyok. Egy, nem a mi kerületünkben működő szociális intézménnyel köthető-e megbízási szerződés szakmai tanácsadóként megbízva? Ha a válasz a kérdésre nem, hogyan és milyen formában tudom ezt a feladatot heti 3 órában ellátni, esetleg egyéni vállalkozóként? Milyen lehetőségek vannak?
