10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkaidő-elszámolás betegszabadság esetén
Kérdés: Ledolgozott óraszámmal kapcsolatban kérném a segítségüket. Gondozóházban 8 órás takarítói munkakörben dolgozó 2019. decemberi beosztása: 1. délután, 2-5. szabadság; 6. pihenő; 7-8. délután; 9-10. pihenő; 11-13. délután; 14-15. pihenő; 16-17. délután; 18. pihenő; 19. délelőtt; 20-22. délután; 23-25. pihenő; 26-27. délután; 28-29. pihenő; 30-31. délután. Összesen ez a kötelező óraszám 160 óra. A munkavállaló azonban megbetegedett, így december 13-31-ig betegszabadságon volt. December 1-jétől 12-ig a beosztás változatlan volt. A gondozóház vezetője az elszámolólapján már 184 órát írt, így 24 óra túlórát (rendkívüli munkavégzést) állapított meg. Önök szerint ez így helyes?
2. cikk / 10 Készenlét díjazása átalányként
Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
3. cikk / 10 Szabadság kiadása részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: A munkavállalót heti 24 órában, egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása alapján hétfőn, kedden és szerdán napi 4 órát, csütörtökön napi 12 órát dolgozik, így adja ki munkaideje a heti 24 órát. Hogyan kell elszámolni a szabadságát, mennyi nap szabadságot, illetve óraszámot, távolléti díjat számoljunk neki, amennyiben csak csütörtökön vagy csak kedden van szabadságon egy héten, illetve, ha a hét minden munkanapján, hétfőtől csütörtökig szabadságon van?
4. cikk / 10 Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés
Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
5. cikk / 10 Keresőképtelenség szabadság alatt
Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
6. cikk / 10 Munkaidő-kiesés ónos eső miatt
Kérdés: Munkavállalóink egy részét munkásbusszal szállíttatjuk reggelente, amelyet a munkáltató fizet. A leesett ónos eső miatt a reggeli műszakban végül nem indítottuk el a buszt, a munkavállalóknak szóltunk, hogy menjenek haza. Más munkavállalók tömegközlekedéssel járnak, de ők sem tudtak bejönni, mivel azokat a buszokat sem indították el. Hogyan kell elszámolni az esetükben a kimaradt műszak idejét?
7. cikk / 10 Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
8. cikk / 10 Rendszeres váltakozás a műszakpótlékra való jogosultságnál
Kérdés: Kéthavi munkaidőkeret mellett a munkavállalónk január hónapban eredetileg 23 munkanapra került beosztásra, mely 23 napból végül 5 nap szabadság került kiadásra (január 5-9. között). A munkával töltött napokon 10 alkalommal 6-14 óra, 5 alkalommal 12-20 óra, 1 alkalommal 10-20 óra, 2 alkalommal 9-17 óra között végzett munkát. A munkáltató úgy bírálta el, hogy a 23 munkanapra történő beosztást szem előtt tartva nem volt meg adott hónapban a beosztás szerinti munkaidő elvárt 1/3-a a munkaidő kezdetének rendszeres változása tekintetében. Helyesen jártunk-e el, hogy az 5 nap szabadság ellenére a havi 23 napos eredeti beosztást vettük figyelembe, így a műszakpótlék alapjául szolgáló 18-06 közötti intervallumba eső órákra nem adtuk meg a munkavállalónak a műszakpótlékot? Kell-e külön vizsgálni, hogy a szabadság milyen műszakra esik?
9. cikk / 10 Állásból felfüggesztés – nem állásidő
Kérdés: Kollektív szerződésünk alapján az egyik munkavállalónkkal szemben, aki pénzt fogadott el a cég ügyfeleitől, kivizsgálást kezdeményezett az ügyvezető. Egyben felfüggesztette a munkavállalót a munkavégzés alól, mert félő volt, hogy eltünteti a bizonyítékokat. Kérdésem, hogy erre az időre kell-e neki állásidőre járó alapbért fizetnünk?
10. cikk / 10 Bérpótlékrész figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: 2013. augusztus 1-jét megelőző időszakban a szabadságokat a bérpótlékok figyelembevétele nélkül számoltuk el, ugyanis a szabadságot is munkaidő-beosztásként értelmeztük, a rendelkezésre állás is megkövetelhető ilyenkor a dolgozótól. A kérdésem az lenne, hogy 2013. augusztus 1-jét követően a szabadságok elszámolásánál kötelezően figyelembe kell-e venni a bérpótlékokat?