5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Idénymunka – a törvényi fogalom értelmezése
Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja alapján a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősül az, ha egy szervizes munkakörben dolgozó munkavállaló a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó bizonyos feladatokat, technológiai okok és az időjárás miatt az év egy meghatározott időszakában tud elvégezni? Például egyes kivitelezési vagy szervizelési munkálatok téli időszakban nem végezhetők, ezen munkálatok elvégzéséhez legalább +15 °C-os hőmérséklet szükséges. Továbbá idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülhet az, ha raktározási munkakörben dolgozó munkavállaló bizonyos feladatok elvégzését azért tudja csak az év egy meghatározott időszakában elvégezni, mivel az adott termékek kiadására csak az év egy bizonyos szakaszában van lehetőség? Ennek oka, hogy az adott terméknek rövid a szavatossági ideje, továbbá az adott termék felhasználása tavasztól őszig merül fel. Amennyiben a fenti esetkörök idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülnek, abban az esetben mennyire befolyásolja a minősítést, hogy a fent leírt feladatok mekkora százalékát teszik ki az adott munkakörnek?
2. cikk / 5 Szabadságolás a kánikula miatt
Kérdés: Az idei nyáron több alkalommal fordult elő szélsőségesen meleg időjárás. Cégünk tevékenységéből eredően sok munkatársunk dolgozik egész nap a szabadban, közepesen nehéz fizikai munkát látnak el. Ha tartósan 30 fok felett van a nappali hőmérséklet, kora délután el kell engednünk őket haza, még ha hajnalban kezdjük is a munkát. Felmerült bennünk, hogy ha az előrejelzések hasonló hőséget jósolnak, akkor inkább pár napig szabadságra küldjük a munkavállalókat. Megtehetjük ezt akkor is, ha a legtöbb munkavállaló az időarányos szabadságát már felhasználta?
3. cikk / 5 Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai
Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
4. cikk / 5 Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret
Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
5. cikk / 5 Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása
Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretben dolgozom. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell értelmezni azt, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret átlagában kell biztosítani? Maximum meddig adhatja ki a munkáltató a ki nem adott pihenőnapokat? A munkaidőkeret utolsó naptári napjáig vagy az utolsó hetéig?