3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés
Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?
2. cikk / 3 Joghátrány munkavállalói kötelezettségszegésért – szankciók a munkaszerződésben vagy a fegyelmi szabályzatban
Kérdés: Az Mt. szerint, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Az adott munkáltatónál nincs kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni minden egyes munkaszerződésben azt, hogy melyik kötelezettségszegést mivel kívánja sújtani? Ha mindent bele akar foglalni a munkáltató, a munkaszerződés nagyon hosszú lenne. Van lehetőség arra, hogy a munkaszerződés egy pontjában hivatkozik az Mt. 56. §-ára, és rendelkezik arról, hogy kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, de tételesen nem itt, hanem egy külön (fegyelmi) szabályzatban lenne leírva minden, az eljárási rend, a kötelezettségszegések, amiket a munkáltató szankcionálni kíván, és az értük járó büntetések? Megfelelő-e a munkáltató eljárása, ha az írásban indoklással ellátott hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot kiszabó határozat végén, záradékként szerepel a munkavállaló nyilatkozata, mely szerint a határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a pénzbírság munkabéréből történő levonásához hozzájárul? Ez az eljárás megfelel-e az Mt. 161. § (2) bekezdése a) pontjának?
3. cikk / 3 Letiltások sorrendje
Kérdés: Egyik dolgozónknak több tartozása van. Ez összetevődik banki kölcsönökből, közműtartozásokból. Két banktól is kaptunk szinte egyszerre értesítést a hiteltartozásáról, amelyben kérik, hogy a munkabére 33%-át vonjuk le a dolgozótól emiatt, aki írásban hozzájárult ehhez, így az elsőként érkezett (2010. 03. 05.) banknak 33%-ot vontunk (1. letiltás), míg a másodikként érkezett banknak (2010. 03. 26.) az 50%-ból fennmaradt 17%-ot vontuk le (2. letiltás). Idővel érkezett egy végrehajtói letiltás közműtartozás miatt (2011. 08. 16.), amelynek levonását nem tudtuk megkezdeni (3. letiltás). Pár hónap múlva érkezett egy szintén végrehajtói letiltás arról a banki tartozásról, amelyet másodikként már vontunk (2011. 10. 06., 4. letiltás). Ennek a tartozáslevonásnak a megszüntetését a bank kérte tőlünk írásban (2011. 10. 24.), utalva arra, hogy a végrehajtó által kiállított letiltást vegyük ezentúl figyelembe. A végrehajtói iroda szerint a második (negyedik) levonást/letiltást fel kell függesztenem, és a harmadikként érkezett közműtartozás végrehajtói letiltását kell vonnom. A végrehajtói letiltás "előnyt" élvez a dolgozó által adott levonási hozzájárulással szemben minden esetben, vagy nem? A negyedikként érkezett letiltás, amely a 2. tartozás végrehajtói okiratba foglalt része, másodikként érkezettként sorolandó be vagy negyedikként? Sorrendben a letiltásokat, levonási hozzájárulásokat hogyan kezeljem?