Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] ...erejénél fogva a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai szerint átkerülnek az önálló óvodához. Ehhez nem kell a hozzájárulásuk, mivel az átszállás a törvény rendelkezései értelmében automatikusan, a felek erre irányuló akarata hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...folyó kifizetési kötelezettségeit finanszírozza, nem vállalhatja a tanulók foglalkoztatását és oktatását.Szakképzési hozzájárulást köteles fizetni az Szkt. 105. §-ának (1) bekezdése szerint a Pp. 7. §-ának (1) bekezdésében felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Egyenlő munkáért egyenlő bér munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt.193/G. § (4) bek.]. E kötelezettsége teljesítéséhez a kölcsönvevőt akölcsönbeadó – a kölcsönzött munkavállaló előzetes hozzájárulásával – kötelestájékoztatni különösen a munkavállaló szakképzettségéről és szakmaitapasztalatairól [Mt. 193/G....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Munkabérből való levonás

Kérdés: Települési önkormányzat által szervezett közmunkaprogram keretében foglalkoztatott álláskeresők munkabéréből levonhatjuk-e az álláskeresési járadéknak a közmunkaprogram keretében ledolgozott napjaira folyósított részét?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésealapján a munkabérről való levonásnak csak és kizárólag jogszabály,végrehajtható határozat, valamint a munkavállaló hozzájárulása alapján vanhelye, és ettől érvényesen nem lehet eltérni. Az ily módon a jogalap nélkülfelvett álláskeresési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.