Pénztári hozzájárulások szabályozása a cafeteriában

Kérdés:

Cafeteriában való csoportképzéssel (az érintett munkavállalók magasabb kerettel bírnának) megoldható-e törvényesen az, hogy a munkavállalóknak csak egy része (a nyugdíjhoz közel állók) önkéntes nyugdíjpénztári támogatást kapjanak, vagy az Öpt. felette áll a csoportképzési lehetőségnek ebből a szempontból, mert egységesen kell adni tagdíjat minden munkavállalónak? Lemondónyilatkozatként lehet-e tekinteni, ha a cafeteriacsomagjában szerepel minden munkavállalónak a tagdíj, és ott nem kéri? Munkáltatói adomány lehetséges tagdíj fizetése nélkül is, ezt lehet csak a munkavállalók egy körének juttatni?

Részlet a válaszából: […] ...önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban a munkáltató a munkavállaló tagdíjfizetési kötelezettségét munkáltatói hozzájárulásként részben vagy egészében átvállalhatja (pénztártípusonként külön-külön is). Ebben az esetben a munkáltató abból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet

Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.
Részlet a válaszából: […] ...munkabéren (illetményen) felüli, jóléti célú juttatásokat jelenti. Azt, hogy a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál a ruházati hozzájárulás a cafeteria elemei közé tartozik-e, az e munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés vagy munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Tanulmányi szerződés – ami a munkavállalótól visszakövetelhető

Kérdés: Munkaviszonyomat felmondással megszüntettem. Ez azzal jár, hogy a tanulmányi szerződésem alapján egy bizonyos összeget vissza kell fizetnem. A HR-osztály tájékoztatása szerint 38 nap betanulás után van tartozásom. Ami számomra nem világos, hogy pontosan hogyan számították ki ezt az értéket. A tanulmányi szerződésem ugyanis nem határozza meg, milyen képzést is kapok, csak utal egy külön képzési tervre. Ez valóban 38 napi tételt tartalmaz, de ebben a cég magyarországi telephelyének bejárásától a kötelező tűzvédelmi oktatáson keresztül a vállalatirányítási szoftverek megismerésén kívül igen változatos elemek szerepelnek. Nem vitatom, hogy például a külföldi képzésem díjával tartozom. A HR szerint viszont, ha a vezetőm mind a 38 napot betanulásnak minősíti, akkor az a betanulás, és a szerződésem alapján ennek díját kell visszafizetnem. Hogyan dönthetjük el ezt a vitát, hogy ne kelljen a kötelezőnél többet fizetnem? Ha a szerződésem tartalmazza, hogy szerződésszegés esetén a támogatás levonható a béremből, akkor ezt a felmondási időm alatt már vonhatja is a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést kötni. Visszafizetési kötelezettség is csak ezen elemek kapcsán állhat fenn. A munkáltató követelését a munkavállaló hozzájárulása alapján a munkabérből levonhatja [Mt. 161. § (2) bek.]. Ez azonban nem jelenti azt, hogy érvényes lenne egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Tandíjlevonás munkabérből és tanulmányiszerződés-módosítás

Kérdés: Egy munkavállalónk tanulmányait – tanulmányi szerződés alapján – a tandíj 75%-ának kifizetésével támogatjuk. A főiskola a tandíj 100%-át számlázza ki felénk, mi pedig 25%-ot visszavonunk a munkavállaló béréből. Amennyiben ez a visszavonás nem történt meg, ezt visszamenőleg megtehetjük, illetve ha igen, milyen határidőn belül? Egy másik munkavállaló nem fejezi be a szerződésben meghatározott idő (hét félév) alatt a tanulmányait, hanem további két félévig fog még főiskolára járni. A cég vezetése jóváhagyta erre az újabb egyéves időszakra is a támogatás folyósítását. Ebben az esetben kell-e módosítani a tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a tandíj 25%-ára vonatkozó követelését a munkavállaló hozzájárulásával vonhatja le a munkabérből [Mt. 161. § (2) bek.]. A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a levonás összegét, gyakoriságát és jogcímét is. Ez megtehető külön nyilatkozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Bérkompenzáció elszámolása

Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...– jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. A 408/2012. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a kompenzáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Ki nem fizetett munkabér a felszámolás alatt

Kérdés: Cégem hamarosan felszámolás alá kerül. Erről tájékoztattam a munkavállalóimat is, akik azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy amennyiben a felszámoló megszünteti a munkaviszonyukat, akkor az elmúlt két hónapban ki nem fizetett munkabérüket milyen módon kapják meg a felszámolótól, s ehhez nekik kell-e bármilyen kérelmet benyújtani valahová, illetve a kérelem benyújtásának van-e valamilyen díja?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő időpontja után fizették ki – az ezeket terhelő adó- ésjárulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást,illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is).A hitelezők – igényük nyilvántartásba vételéhez –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetvefelelősséget kell figyelembe venni.A fentiek alapján az ebédjegy, illetve étkezési hozzájárulásnem munkabérnek, hanem szociális-jóléti juttatásnak minősül. E juttatásfeltételeit a munkáltató elvileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...számára ezt jogszabály, kollektív szerződés vagy amunkáltató intézkedése előírja – egyéb juttatásai is (pl. az étkezésihozzájárulás, a pedagógusszakkönyv-támogatás, illetve a "jóléti csomag").A felmentési idő másik részében – legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Kiegészítő pénztári befizetés prémiumévesek javára

Kérdés: Az önkormányzat az ott dolgozó köztisztviselők számára befizetéseket teljesít egy önkéntes kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztárba. Kérdésem, hogy ez a juttatás a prémiuméveseket is megilleti-e?
Részlet a válaszából: […] ...is. Ugyanakkora belső szabályozásban a következőkre kell tekintettel lenni.Az ÖKBP-tv. 12. § (2) bekezdése kimondja: a munkáltatóihozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásbólegyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.