28 cikk rendezése:
11. cikk / 28 "Túlvett" szabadság visszakövetelése
Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
12. cikk / 28 Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon
Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
13. cikk / 28 Munkabérből levonás a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).
14. cikk / 28 Munkabérelőlegből eredő követelés levonása a munkabérből
Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?
15. cikk / 28 Kölcsön- vagy munkabértartozás
Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
16. cikk / 28 Kártérítés elszámolása a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A munkavállaló saját hibájából tönkretett egy munkagépet, a kárt a felek 380 000 Ft-ban állapították meg. A munkavállaló az okozott kárt elismerte, és a munkáltatóval megállapodást kötött, hogy azt tíz hónap alatt, havi egyenlő részletekben fogja megtéríteni. A megállapodásban az szerepel még, hogy a havi részleteket a munkáltató az esedékes munkabérből levonja. Időközben azonban a munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát. A munkáltató a hátralévő tartozást levonhatja egy összegben az elszámolás során, vagy ehhez kell a munkavállaló hozzájárulása?
17. cikk / 28 Jogalap nélkül felvett munkabér levonása hóközi számfejtési időszak esetén
Kérdés: Bérszámfejtésünk az előző hónap 26. napjától a tárgyhónap 25. napjáig tart. Egyik munkavállalónk augusztus 1-jén hozta be táppénzes papírjait, amely szerint július 26. és 31. között keresőképtelen volt. Mivel a bérszámfejtési időszak már lezárult, részére júliusban a teljes havi munkabére számfejtésre került, viszont az augusztusi béréből szeretnénk levonni a keletkezett túlfizetést az Mt. 155. §-ának (4) bekezdése alapján. Van erre lehetőségünk?
18. cikk / 28 Rendkívüli munkáért szabadidő
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?
19. cikk / 28 Munkaruha és a kihordási idő előtti munkaviszony-megszűnés
Kérdés: Szabályosan járok-e el munkaruha-levonással kapcsolatban az alábbi esetben? A cégnek meghatározott profilhoz illeszkedő, egységes arculatot biztosító szemléletre tekintettel a munkavállalóknak munkaruhát biztosít. A belső szabályzatban foglaltak szerint minden belépő kolléga átveszi az új munkaruhacsomagot, és egyben elfogadja, hogy abban az esetben, amennyiben a kihordási idő előtt felmond, a ruha árát a kihordási időből még fennmaradó résszel arányosan visszavonjuk a béréből. Ezt a szabályzatot mindenki átveszi, aláírja, majd ha kilép a munkavállaló, készül egy munkaruha-elszámolás, melynek aláírásával hozzájárul a dolgozó, hogy a munkaruhát elviszi, de az időarányos értékét megtéríti. A cég nem mosatja a munkaruhát, ezért nem is áll módjában használt munkaruhát visszavenni.
20. cikk / 28 Munkabér-elszámolás adatvédelmi követelményei
Kérdés: Szabályosan jár-e el a munkáltató, ha az adminisztrátor a sorban álló dolgozóknak nyíltan adja át a – névsorba rendezett – bérlapokat, melyek nincsenek lezárva? Nem lenne-e köteles azokat borítékba tenni, vagy valamilyen formában lezárni és úgy átadni? Nem minősül ez a levéltitok vagy a személyi jogok megsértésének, hisz senkinek semmi köze ahhoz, hogy egyik-másik dolgozó mennyit keres?
