Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni (Szja-tv. 1. sz. melléklet 4.24. pont). A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet szakképzési hozzájárulás megfizetésére nem kötelezett [Szh. tv. 2. § (1) bek.], öregségi nyugdíjban részesülő tagja nem biztosított, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] ...(ezt az utasítást nem megtartva) végez beosztás szerinti munkaidején felül munkát, akkor az nem a munkáltató tudtával és hallgatólagos hozzájárulásával végzett munka, ezért azt rendkívüli munkaidőben végzett, és külön juttatásra jogosító munkának nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...részére fizetett díj, juttatás nem haladja meg az adómentes mértéket, a szakmai gyakorlatot szervező kft.-t nem terheli sem szociálishozzájárulási­adó- [Módtv. 454. § (2) bek.], sem egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség [Eho-tv. 3. § (5) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Borravaló és hálapénz

Kérdés: Hét éve nyitottam egy vidéki nagyvárosban fodrászszalont, három alkalmazottal dolgozom. Úgy hallottam, hogy az új Munka Törvénykönyve a borravalóval kapcsolatosan is tartalmaz valamilyen szabályt, talán meg is tiltja azt? Jók az értesüléseim?
Részlet a válaszából: […] ...szem előtt tartani: egyfelől, a munkavállaló – azaz a fodrász- harmadik személytől – azaz a vendégtől – csak a munkáltató előzetes hozzájárulásaalapján fogadhat el díjazást azért a tevékenységért, amit egyébként amunkaviszonya alapján, munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Egyenlő munkáért egyenlő bér munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt.193/G. § (4) bek.]. E kötelezettsége teljesítéséhez a kölcsönvevőt akölcsönbeadó – a kölcsönzött munkavállaló előzetes hozzájárulásával – kötelestájékoztatni különösen a munkavállaló szakképzettségéről és szakmaitapasztalatairól [Mt. 193/G....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetvefelelősséget kell figyelembe venni.A fentiek alapján az ebédjegy, illetve étkezési hozzájárulásnem munkabérnek, hanem szociális-jóléti juttatásnak minősül. E juttatásfeltételeit a munkáltató elvileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató általmeghatározott arányban. Ne feledjük, a béremeléshez a munkaszerződés módosításaszükséges, mert a munkavállaló hozzájárulása mindehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Nyugdíjas munkavállalóknak járó szociális juttatások

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?
Részlet a válaszából: […] ...részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagyközvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás, vagyis azétkezési hozzájárulás, valamint az üdülési csekk is. Az egyenlő bánásmód megtartásának követelményéről az Ebktv.rendelkezik részletesen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.