Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. §-a szabályozza, hogyan kell a hó közben, illetve a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnő munkaviszonyok esetén a munkabért elszámolni. Az elszámolás során először azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésének időpontjáig az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a távolléti díj három részből tevődik össze (Mt. 148. §). Részét képezi egyrészt az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; másrészt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] ...nem csökkenti a munkaszerződésben kikötött bért, ha a munkavállaló pihenőnapot kap. Például, a munkaszerződésben kikötött havibér úgy értendő, hogy az egyhavi munkavégzés ellenértéke, azzal, hogy természetesen az adott hónapot nem kell teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] ...eső munkaszüneti nap miatt csökken ("kiesik") a munkaidőkeretben teljesítendő munkaideje. A munkaszüneti nap miatt így kiesett munkaidőre a havibéres munkavállalót az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján – a havi munkanapok számától független azonos összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Kollektív szerződés – ún. záró balansz szabályozása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: A cégünknél hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. Kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy havi szinten a záró balanszunk csak pozitív lehet. Valamint a 60 óra feletti balanszot a rendszerünk automatikusan levágja, elveszik. A munkaidőkeret végén (nem munkaviszony megszűnésnél) el kell-e számolni a balansszal? Ha igen, hogyan? Ezt is a kollektív szerződésnek kell szabályozni? Ha nincs szabályozva, az Mt. alapján mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – minden hónapban a havi alapbére jár. Azaz az egyébként teljesített óraszámtól függetlenül a munkaidőkeretben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Behívásos munkavégzés díjazása

Kérdés: A behívásos munkavégzéssel kapcsolatban szeretnék feltenni három kérdést:
1. -Ha a szerződésben havibér van kikötve, és a heti munkaidő 20 óra, de az adott hónapban csak 50 órát dolgozott a munkavállaló, akkor csak az 50 órára eső díjazást kell kifizetni?
2. -Amennyiben órabér van feltüntetve a szerződésben, akkor csak a teljesített órákra kell bért fizetni, vagy a szakmának megfelelő bért (garantált bér/minimálbér) a heti munkaidőnek megfelelően ki kell a munkavállalónak fizetni?
3. -Egy már meglévő munkaviszony "felcserélhető" egy munkaszerződés-módosítással behívásos munkaviszonyra, vagy a már meglévő munkaviszonyt meg kell szüntetni, és egy teljesen új munkaviszonyt kell létesíteni?
Részlet a válaszából: […] A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét [Mt. 193. § (1) bek.]. A behíváson alapuló munkavégzés sajátossága,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha ekkor már részmunkaidőben, időarányos bérértdolgozik a munkavállaló, akkor – számára kedvezőtlenül – a részmunkaidőshavibért kell alapul venni oly módon, mintha az irány­adó időszakban végigilyen személyi alapbért keresett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. három lehetséges típusát állapítja meg a munkavállalórészére fizethető bér formájának: a munkabér időbérként, teljesítménybérként,vagy a kettő összekapcsolásával (ún. vegyes vagy kombinált bérformaként)határozható meg [143. § (1) bek.]. A törvény ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet a válaszából: […] A végkielégítés mértékét a jogosult átlagkeresete alapjánkell kiszámítani, melyről az Mt. úgy rendelkezik, hogy az átlagszámításalapjául szolgáló irányadó időszakra kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga tekintendő átlagkeresetnek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.