42 cikk rendezése:
21. cikk / 42 Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor
Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
22. cikk / 42 Határozott idejű munkaszerződés megszűnésének időpontja
Kérdés: Cégünknél új munkaerőre lenne szükség, a meghirdetett munkakörre jelentkezők mind fiatal nők. Megtehetjük-e, hogy úgy kötünk velük határozott időre munkaszerződést, hogy a munkaviszony akkor szűnik meg, amikor megállapítják, hogy gyermeket várnak?
23. cikk / 42 Helyettes helyettesítése
Kérdés: Egyik munkavállalónk 2011. január óta keresőképtelen, otthoni ápolásra szorul, amely szakorvosi vélemény alapján legalább az év végéig el fog tartani. Erre az időre határozott idejű munkaszerződéssel felvettünk egy új kollégát. A helyettesítő munkavállalónk viszont bejelentette, hogy gyermeket vár, és legkésőbb október végétől szülési szabadságra kíván menni. Így most a helyettes helyére is fel kell vennünk valakit, mert a feladatok megkívánják. Hogyan járunk el szabályosan? Az új kolléga határozott idejű szerződését a határozott időre felvett, helyettesítő kolléga távollétének idejére kell megkötnünk, vagy az eredetileg helyettesített, keresőképtelen munkavállaló visszatértéig?
24. cikk / 42 Határozott idejű munkaszerződések meghosszabbítása
Kérdés: Egy kft. munkavállalóival határozott idejű munkaszerződést köt egy évre. Ezeket évente újra megköti, "meghosszabbítja". A határozott idejű munkaszerződés lejártakor a dolgozónak ki kell-e adni a "kilépős" lapokat? Meddig "hosszabbíthatók" így a munkaszerződések? Milyen munkajogi következményei vannak ezen esetnek?
25. cikk / 42 Munkavégzés a határozott idejű munkaviszony lejártát követően
Kérdés: Az egyik régóta nálunk dolgozó munkavállalónk határozott idejű jogviszonnyal rendelkezett, azonban annak lejártát követően is tovább dolgozott anélkül, hogy új munkaszerződést kapott volna, mivel a közvetlen felettese arról biztosította, hogy a továbbiakban is szükség van a munkájára. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződést még nem kötötték meg vele, munkabért sem számfejtettek a részére. A munkavállaló most követeli a munkabérét. Jár-e neki munkabér annak ellenére, hogy nincs is munkaszerződése?
26. cikk / 42 "Próbamunka" – jogszerű az eljárás?
Kérdés: Telefonos ügyfélszolgálatunkra új kollégákat kerestünk, és úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők képességéről egy próbanap keretében győződünk meg. A meghallgatást követően behívtuk az alkalmas jelölteket, hogy a profilunkba tartozó termékeket egy próbamunkanapon kínálják az üzleti partnereink részére. A későbbi feladatuk is ehhez hasonló lett volna. A próbanap után munkaszerződést kötöttünk a két legrátermettebb munkavállalóval, azonban két másik elutasított jelölt perrel fenyegetett meg minket, és követelik az "elvégzett munka ellenértékét". Arra alapítják a követelésüket, hogy az általuk ajánlott termék egy részét a hívásokat követően megvásárolták a partnerek. Az eljárásunk alapján támasztható-e velünk szemben bármilyen igény? A munkaviszony keretében foglalkoztatott ügyfélszolgálatos alkalmazottainknak egyáltalán nem jár jutalék az értékesítések után...
27. cikk / 42 Helyettes helyettesítése
Kérdés: Terhes munkavállalónk helyettesítése céljából határozott időre egy másik munkavállalót alkalmaztunk. A minap ez utóbbi munkavállaló arról tájékoztatott minket, hogy ő is állapotos, s mivel veszélyeztetett terhes, nem tud dolgozni, így keresőképtelen állományba kerül. Mivel a munkát valakinek el kell látnia, szintén határozott időre újabb határozott idejű munkaszerződés megkötését tervezzük egy harmadik munkavállalóval. Miképpen fogalmazzuk meg a munkaszerződésben a határozott idejű kikötést: az első vagy a második munkavállaló visszatéréséig szóljon a munkaszerződés? Ha az első munkavállaló helyettesítését tüntetjük fel, s közben visszatér a második, megszűnik-e automatikusan a harmadik munkavállaló határozott idejű munkaviszonya?
28. cikk / 42 Határozott idejű munkaviszony és az éves munkaidőkeret
Kérdés: Éves munkaidőkeret alkalmazása esetén az egy évnél rövidebb határozott idejű munkaszerződéssel, nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaidejét hogyan kell elszámolni, ha a munkaviszony teljesítése kifejezetten az év olyan időszakára esik, amelyben 10-12 órás munkanapok kerülnek meghatározásra, figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a munkavállaló nagy valószínűséggel túllépné a rendkívüli munkavégzés felső korlátját anélkül, hogy arra többletdíjazást kapna?
29. cikk / 42 Fizetés nélküli szabadság megszakítása – mikor kell visszavenni a munkavállalót?
Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?
30. cikk / 42 Határozott idejű munkaviszony – a munkavállalási engedélynél rövidebb tartamra?
Kérdés: Külföldi állampolgárt kívánunk alkalmazni egy jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk munkakörében, a munkaügyi központtól már meg is kaptuk a munkavállalási engedélyt két évre. A jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk elképzelhető, hogy egy-másfél éven belül visszatérne. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy a munkavállalási engedély időtartamánál rövidebb idejű határozott idejű munkaszerződést köt?
