Munkanap-áthelyezés szombatra

Kérdés: Az egyik szerdai munkanapon az áramszolgáltatás karbantartás miatt szünetelni fog. Acég munkanap-áthelyezést akar az e napot megelőző szombatra, megteheti ezt? Ebben az esetben a szerdai munkanapra mit számfejtsünk? Fizetés nélküli, igazolt, nem fizetett távollétet? Tehát nem jár díjazás az Mt. 146. §-a alapján, mert elháríthatatlan külső okból nem volt foglalkoztatás? Aszombati napot rendes munkanapnak kell tekinteni, vagy rendkívülinek, és 100% pótlékot kell fizetni? Megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló a munkanap-áthelyezésről?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a heti pihenőnap ne szombatra essen, hanem valamelyik hétköznapra. Ehhez csak annyi szükséges, hogy a munkáltató – a törvényes határidő betartásával – közölje a munkavállalóval a munkaidő-beosztást. A munkáltató a munkaidő-beosztást – általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkaidő-beosztás – a közlés kérdései

Kérdés: A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bek.]. A veszélyhelyzet okán, 2020. július 1-jéig ezt a szabályt azzal az eltéréssel kellett alkalmazni, hogy a 96 órás közlési határidőtől el lehetett tekinteni. Vagyis bármikor lehetett módosítani a közölt – vagy közöltnek minősült –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszából: […] ...legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja [Mt. 96. § (4)-(5) bek.]. Tehát, ha a munkáltató augusztus 10-ére a fenti határidők alapján még nem volt köteles munkaidő-beosztást adni – illetve azt még megváltoztathatja –, akkor minden további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Rendkívüli munkaidő éves mértéke munkaidőkeretben

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 176. számában a 3505. számon megjelent cikk témakörével kapcsolatosan a következőket kérdezném. Ha a 36 havi munkaidőkeretben a munkavállaló önként vállalt túlmunka alapján a keret első 24 hónapja után plusz 800 órával rendelkezne, akkor a keret utolsó 12 hónapjában ez a 800 óra plusz "lenullázható-e" úgy, hogy a munkáltató a beoszthatónál 800 órával kevesebb órát oszt be a munkavállalónak, és ezzel a technikával a keret zárásakor mentesülne a rendkívüli munkavégzés teljes megfizetése alól? Másképpen fogalmazva, a munkavállaló által "önként vállalt túlmunka", vagyis a 150 (100) óra lehet-e (elnevezésétől eltérően) a munkaidőkeret része akkor is, ha ez a 800 óra plusz a 24. hónap után az előzetes munkaidő-beosztási szabályokra előírt határidő (96 óra) maradéktalan betartásával keletkezett? Álláspontom szerint a munkavállaló azért vállalná el "önként" a 250 (300) óra feletti munkavégzést, hogy azért megkaphassa a keret zárásakor a már kifizetett 36 havi alapbérén felül a túlmunkáért járó 100% alapbért és az 50% pótlékot, mint kereten felüli bért, és nem azért, hogy a munkáltató a 36 hónap alatt még jobban tudjon "játszadozni" a munkavállaló munkaidő-beosztásával, és a keret zárásakor esetleg nulla forint pluszbért kapjon. Álláspontom szerint a 12., illetve a 24. hónap végén a 250 (300) óra felett "önként teljesített" többletóra már semmiképpen sem lehet a munkaidőkeret része. Ezért a munkavállaló jogosultságot szerez arra, hogy a 250 (300) óra feletti túlmunka ellenértéke ne a 36. hónap végén, hanem már a 12., illetve a 24. hónap végén "túlóraként" kifizetésre kerüljön számára. A munkáltató csak az évi 250 (300) órával tudna a munkaidőkeretben szabadon "játszani".
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő sajátossága, hogy azt csak a munkaidőkeret zárásakor lehet megállapítani, és csak ekkor kell elszámolni, illetve kifizetni (Mt. 156. §). A munkaidőkeret tartama alatt nem értelmezhető az a kérdés, hogy a munkavállaló hány óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén hogyan értelmezendő az Mt. rendkívüli munkaidőt maximáló 109. §-a, azaz praktikusan az egynapos bejelentés esetén van-e lehetőség kilenc órát dolgoztatni, természetesen az egy órára jutó 50%-os bérpótlék kifizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...ezt nem zárják ki. A kérdés vonatkozásában megállapítható, hogy az Mt. egyedül a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidőket, a munkaidő vasárnapra való beosztásának szabályait nem rendeli alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatás esetén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...kiadott munkaidő-beosztást az adott napra [Mt. 97. § (5) bek.]. Ezzel szemben a rendkívüli munkavégzés elrendelésére az Mt. határidőt nem állapít meg.Ha a munkáltató a fent ismertetett jogszabályokat betartva rendelte el a munkavégzést, akkor Ön nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.