Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

10 cikk rendezése:

1. cikk / 10 Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

2. cikk / 10 Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

3. cikk / 10 Istentisztelet látogatása és a vallásszabadság

Kérdés: Egyházi iskolában tanítok. Kötelezően előírják, hogy hétvégén részt vegyek az istentiszteleteken. Anyagilag is kötelező támogatnom a gyülekezetet előírt összeggel. Ugyanakkor én másik keresztény felekezethez tartozom, és oda szeretnék járni. Szerintem ez sérti a vallásszabadságot. Milyen szankciókat alkalmazhatnak velem szemben, ha nem megyek vasárnap az előírt helyre?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

4. cikk / 10 Kölcsönzött munkavállaló ellenőrzése

Kérdés: A kiközvetített munkavállalót miért nem ellenőrzik? Munkaidőben céges eszközökkel, gépekkel "fusimunkát" végez. Ha ki is megy a területre, csak kb. 2-3 órára, és ez már hónapok óta így zajlik.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

5. cikk / 10 Írásbeli figyelmeztetés következményei

Kérdés: Az írásbeli figyelmeztetést követően mennyi ideig nem jár jutalom? Van-e az írásbeli figyelmeztetésnek "elévülési ideje"?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

6. cikk / 10 Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

7. cikk / 10 Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

8. cikk / 10 Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

9. cikk / 10 Vétkes kötelezettségszegés tényének közzététele

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését az új Mt. hatálybalépését követően úgy módosítottuk, hogy amennyiben a munkavállaló vétkes kötelezettségszegést követ el, vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket állapíthatunk meg. Jogszerűen járunk-e el, ha a munkavállaló kisebb késése vagy egyéb apróbb kötelezettségszegése esetén azzal szankcionáljuk az esetet, hogy a nevét és az általa elkövetett kötelezettségszegés lényegét az intraneten egy külön felületen tesszük közzé, a súlyosabb esetekről pedig egy önálló e-mailt küldünk valamennyi kollégának?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

10. cikk / 10 Szégyenlista későknek?

Kérdés: A munkaidő nálunk hivatalosan 9-től 5-ig tart, azonban elvárás a kollégákkal szemben, hogy legkésőbb háromnegyed 9-kor beérjenek az épületbe, és ne a munkaidőben kezdjék összekészíteni a reggelijüket, főleg ne 9 után kapcsolják be a számítógépeiket. A kollégák ösztönzése érdekében egy új intézkedést tervezünk bevezetni, amelynek a lényege, hogy a portaszolgálatot teljesítő kolléga minden reggel felírná azon munkatársak nevét, akik az elvárás szerinti érkezési időt nem tartják be, és ezt a listát utána elektronikusan is körbeküldenénk a munkatársak között, illetőleg kifüggesztenénk a bejáratnál. Egy-két listán történő szereplés után nyilván elszégyellné magát minden érintett. Kérdésünk, hogy megvalósíthatjuk-e ezt az elképzelést anélkül, hogy az jogszabályi előírásba ütközne?