Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] ...kell természetben kiadni. Vagyis azt a jogosult átviszi az új jogviszonyába. Ez nemcsak a 2023. évi szabadságra vonatkozik, hanem minden, a hároméves elévülési időn belüli, még ki nem adott szabadságra (ha előfordulna ilyen).Ami a gyermek gondozása, ápolása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Béren kívüli juttatások egységessége

Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő), hanem azt az általános szabályok szerint, hároméves elévülési időn belül érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek., 286. § (1) bek.].(Kéziratzárás: 2022. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Bérszámfejtési hiba korrekciója

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?
Részlet a válaszából: […] ...munkabéremelés figyelmen kívül hagyásával számfejtett munkabér-különbözetre, illetve egyéb járandóságokra a munkavállalónak a hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bekezdés] van bíróság előtt is érvényesíthető joga, tehát jelen esetben a 2016...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően tüntette fel az egyes munkabérelemeket, az ezzel kapcsolatos munkavállalói igény az általános szabályok szerint, a hároméves elévülési időn belül érvényesíthető.A kérdés azért is különösen jelentős, mert a munkaviszony jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkavállalói igények egészségsérelem esetén

Kérdés: A munkavégzésből származó végtagi megbetegedés és munkahelyi ártalom mint rákos megbetegedés esetén mi az eljárás vagy elbírálás?
Részlet a válaszából: […] ...kérheti. Ha a munkáltató vitatja a követelést, akkor a kárigény munkaügyi bíróság előtt érvényesíthető, az általános, hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.]. Az elévülési időt, ha a sérelemmel összefüggésben több és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.