Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem fizeti ki, igényét a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz benyújtott keresettel, munkaügyi perben érvényesítheti a hároméves elévülési időn belül...sen nem fizeti ki, igényét a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz benyújtott keresettel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Elmaradt munkabér és szabadság iránti igény érvényesítése

Kérdés: Két órára vagyok bejelentve, lépcsőházak takarításával foglalkozom. Ha munkaszüneti napra esik valamelyik lépcsőház (pl. karácsonykor), akkor is dolgozni kell, pluszpénzt ezért nem kapok. A szabadság csak kiírva van, de nem kivehető, és ki sem fizetik. Szeretném megkérdezni, hol tehetnék ez ügyben lépéseket?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőben dolgozik, további 100%-os pótlék is megilleti [Mt. 143. § (5) bek.]. Ha Ön ezeket a díjazásokat nem kapta meg, igényét hároméves elévülési időn belül érvényesítheti a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt [Mt. 286. § (1) bek.], valamint a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Munkavállalói igények egészségsérelem esetén

Kérdés: A munkavégzésből származó végtagi megbetegedés és munkahelyi ártalom mint rákos megbetegedés esetén mi az eljárás vagy elbírálás?
Részlet a válaszából: […] ...kérheti. Ha a munkáltató vitatja a követelést, akkor a kárigény munkaügyi bíróság előtt érvényesíthető, az általános, hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bek.]. Az elévülési időt, ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól...l...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Jogalap nélkül felvett végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Egy munkavállalónknak tévedésből egy hónappal elszámoltuk a végkielégítése mértékét, és így 3 havi helyett 4 havi távolléti díjat, azaz 350 000 Ft-tal többet fizettünk ki neki tavaly. Ha vissza akarjuk követelni tőle, akkor azt milyen határidőben és formában tehetjük meg?
Részlet a válaszából: […] ...a végkielégítés nem tekintendő munkabérnek, a munkáltató az igényét a hároméves elévülési időn belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal...Miután a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkaügyi "papírok" – megőrzésük ideje

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.
Részlet a válaszából: […] ...a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított három év eltelt. A hároméves határidő kezdőnapja az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul, vagy jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap,.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Jogosulatlan bérkompenzáció levonása

Kérdés: Takarítónőként dolgozom egy gimnáziumban. 2013-ban kaptam kb. havi 10 000 Ft bérkompenzációt, ami, mint idén tavasszal kiderült, nem járt volna. Az iskola igazgatója úgy döntött, hogy a kb. 120 000 Ft-ot egy összegben levonja az illetményemből. Az április havi béremet így teljesen letiltotta, a fennmaradó részt a májusiból vonja le, ami azt jelenti, hogy májusban kb. 40 000 Ft-ot kapok. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 164. §-a szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér (illetmény) 60 napon túl, a hároméves elévülési időn belül akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A jogalap-nélküliségről.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Kórházi alkalmazott illetményének fizetése

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazottnak megfizetni. A közalkalmazott erre írásban felszólíthatja a munkáltatót, végső esetben pedig a hároméves elévülési időn belül pert indíthat követelése érvényesítéséért...�lönbözetet a közalkalmazottnak megfizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Rendkívüli munkavégzés megtagadhatósága, "cserébe" a ki nem fizetett pótlékért

Kérdés: Munkáltatóm hónapok óta nem fizeti ki a rendkívüli munkáért járó pótlékot. Júliusban még azt az ígéretet kaptuk, hogy legkésőbb a szeptemberi munkabérrel együtt, visszamenőleg is megkapjuk az elmaradt összeget. Ennek kifizetése azonban mind a mai napig nem történt meg. Megtagadhatom a további rendkívüli munkavégzést addig, amíg a munkáltató nem rendezi a tartozását?
Részlet a válaszából: […] ...jogát, hogy a munkáltató tartozását jogi úton követelje. Az elmaradt munkabér iránti követelés az általános, három­éves elévülési időn belül érvényesíthető azzal, hogy a munkáltató a késedelem idejére, a késedelembe esés időpontjától kezdve, a......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...mulasztása miatt bármilyen kár éri, ezt érvényesítheti a munkáltatóval szemben. A ki nem fizetett étkezési jegy a három­éves elévülési időn belül követelhető [Mt. 286. § (1) bek.]...rt a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Felmondás követségi alkalmazottnak

Kérdés: Férjem egy budapesti nagykövetségen dolgozott majdnem 20 évig. Márciusban felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy 55 éves lett. Végkielégítést nem kapott. Szóbeli megállapodás alapján augusztus 31-ig dolgozott. A felmondásában nem szerepelt semmilyen tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, azok módjáról és határidejéről. Férjem szeretne munkaügyi bírósághoz fordulni, mert úgy tudjuk, jogsértő indokkal mondtak fel, és 4-5 havi végkielégítés is járt volna neki. Kérdésem, hogy az általános elévülési határidőn belül fordulhat-e a bírósághoz, azaz 3 éven belül megteheti-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...– mivel itt pénzbeli igényről, nem pedig a jogviszony megszűnéséről van szó –, a régi Mt. 11. §-a alapján az általános hároméves elévülési időn belül kártérítési igényt lehet támasztani a munkáltatóval szemben a bíróságon; ez a határidő jelenleg is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.