3 talált cikk a nyilvántartás , munkáltató , adó , tartozás , gyermek kifejezésre

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?

Kérdés: Korábbi munkáltatómmal szemben pert nyertem, melyben kéthavi munkabért követeltem, és a munkaviszony megszüntetésekor ki­adandó papírjaim és igazolásaim kiadását, amit nem kaptam meg a munkaviszony megszüntetésekor. Munkáltatóm azonban az ítélet ellenére sem fizetett ki, és az igazolásokat sem kaptam meg. Végrehajtást indítottam a cég ellen. A végrehajtó ráterhelte a cég ingatlanjaira a munkabér-követelést, de mivel hatodik vagyok a sorban, és látom, hogy az adóhatóság és egy bank is előttem van több százmilliós követeléssel, véleményem szerint kicsi az esélyem arra, hogy követelésemhez hozzájussak. Ráadásul minden földhivatali bejegyzés után fizetnem kéne 6000 Ft eljárási díjat, ami megterhelő lenne, mivel munkanélküli vagyok. Van egy ingatlanom, amiben lakom és van egy, ami még nem lakható, mert még nincs befejezve. A földhivatal arra hivatkozik, hogy rendelkezem más ingatlannal is, és ezért nem tekint el az eljárási díjtól. Mit tehetek, hogyan juthatnék a pénzemhez, papírjaimhoz, és hogyan kérhetem a földhivatali költségmentességet?

Kérdés: Az 1994. évi LIII. törvény 65. §-a több egyenrangú letiltás (végrehajtó által) esetén, a nettó munkabér 50%-nak levonását írja elő. Jól gondoljuk-e, hogy ha négy egyenrangú letiltás van, akkor az első letiltásnál 33%-ot, a másodiknál 17%-ot foganatosítunk, a harmadik és a negyedik letiltást már nem tudjuk levonni, csak előjegyezni és nyilvántartásba venni?