7 talált cikk a munkaviszony , adó , naptári nap , gyermek kifejezésre

Kérdés:

Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?

Kérdés: Gyermekem kétéves lesz, és szeretnék visszamenni a munkahelyemre. A munkáltatóm is jelezte, hogy visszavár, viszont a gyerek miatt részmunkaidőben dolgoznék. Úgy tudom, hogy ehhez nem szükséges a munkáltatóm hozzájárulása. Ha ez így van, és visszatérek részmunkaidőben kevesebb bérért, és esetleg ismét teherbe esem, akkor a csecsemőgondozási díjat a teljes vagy a részmunkaidős bér alapján fogom kapni?

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?

Kérdés: Munkavállalónknak 2011 júliusában született gyermeke. 2012. szeptember 1-jétől szeretne a GYES mellett 6 órás munkaviszonyban munkát vállalni. 2011. évről 10 nap elmaradt szabadsága van, 2012. június 15-ig a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 12 nap szabadság illeti meg. Ezt a szabadságot törvényi lehetőség szerint munkába állás után szeptember hónapban szeretnénk pénzben megváltani. Mivel erre a szabadságra még 8 órás munkaviszonya alatt szerzett jogosultságot, kérdésem, hogy 8 órás vagy 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni? Visszajövetelét követően (2012. szeptember 1.) még lesz 10 nap elmaradt szabadsága 2011. évről, melyet szerintem az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell majd kivennie. Ha ezt az elmaradt szabadságát kiveszi, akkor 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni, mivel 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Kérdés: Alkalmi foglalkoztatás esetén hogyan kell elszámolni azt, ha valaki éjjel 10-től reggel 4-ig dolgozik (egy éjszakai bárban)? Egy- vagy kétnapi munkának minősül-e, illetve kell-e éjszakai pótlékot fizetni?