Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

15 cikk rendezése:

1. cikk / 15 Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás

Kérdés:

Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

2. cikk / 15 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

3. cikk / 15 Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

4. cikk / 15 Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismama és munkaadói felmondás

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

5. cikk / 15 Létszámcsökkentés és felmentési védelem

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

6. cikk / 15 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

7. cikk / 15 Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

8. cikk / 15 Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

9. cikk / 15 Szabadság pénzbeli megváltása?

Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egyidejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

10. cikk / 15 GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?