Szociális segítő besorolása – nincs felmentés a képzettségi követelmény alól

Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...– legalább 10 éve képesítés nélkül végzett munkát. A képesítési előírások alól felmentés adható az SOS gyermekfaluban legalább 10 éve SOS anyaként foglalkoztatott személynek is". A 257/2000. Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...azaz 2019-ben 142 500 Ft-ot (Vht. 63. §; 168/1997. Korm. rendelet 11. §). Ha tehát a bíróság havi fix összegben határozta meg a gyermektartásdíjat, akkor azt attól függetlenül csak egyszer kell levonni, hogy a munkavállaló az adott hónapban többhavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Végrehajtás foganatosítása akadályának bejelentése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetésletiltásáról kapott a cégem levelet. Az érintett munkavállalót heti egy órában foglalkoztatjuk, a fizetése bőven a bizonyos 28 500 Ft alatt van. Ebben az esetben mi a teendőm? Milyen formában kell a végrehajtót tájékoztatnom? Van erre hivatalos formanyomtatvány?
Részlet a válaszából: […] ...az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj (2018-ban 28 500 Ft) legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség viszont nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén; azaz a tartozás jogcímét is vizsgálni kell. Ha az adós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Végrehajtás alól mentes munkabér

Kérdés: Van olyan összeg, amit meg kell hagyni az adósnál, ha egyébként munkabére 50%-át letiltják?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amelyet elsőként tiltottak le, a többiből mentességre nem jogosult [Vht. 62. § (1)-(2) bek.]. Ez a mentesség viszont nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén [Vht. 62. § (1) bek., 27. § a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Munkabérből levonás több letiltás esetén

Kérdés: Cégünk munkavállalóinak munkabérére vonatkozóan egyre több letiltás érkezik. Úgy tapasztaltuk, hogy a bérszámfejtői gyakorlat (egyes végrehajtó munkatársi véleményével megegyezően) másként vélekedik az egy tekintet alá eső több letiltás érvényesítése esetén. Ha 5 végrehajtói letiltás érkezik egy személyre vonatkozóan, melyik a helyes eljárás? "A" változat: a sorrendben az elsőt vonom 33%, a másodikat 17% erejéig (és így összesen 50%-ot vonok, konkrétan az első két letiltásból)? "B" változat: mivel több letiltás van a munkavállalónál, az elsőt vonom a kért összegben teljesen – ha kell, a bér 50%-a erejéig (esetleg ha kisebb az első összeg, és még belefér valamennyi, a második letiltásból is egy kisebb összeget)? Mert az arányosítás bírói végzés alapján történhet.
Részlet a válaszából: […] ...(munkavállalóval) szemben fennálló több követelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainak megfelelően: 1. gyermektartásdíj, 2. egyéb tartásdíj, 3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §), 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkabérből letiltás sorrendje

Kérdés: Ugyanazon jövedelem ellen több letiltás érkezik azonos okból, de nem ugyanazon a napon. Ebben az esetben meg kell osztani a rendelkezésre álló letiltható összeget a letiltások között (33% + 17%)? Vagy amelyik előbb érkezett, azt kell kielégíteni teljes mértékben, és csak utána jön a következő? Mit jelent pontosan az, hogy "lehetőség van arra, hogy a mindenkori minimálnyugdíj ötszörösét meghaladó teljes összeget letiltsák"? Ezt ki dönti el?
Részlet a válaszából: […] ...(munkavállalóval) szemben fennálló több követelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainak megfelelően:1. gyermektartásdíj,2. egyéb tartásdíj,3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Levonás egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból származó jövedelemből

Kérdés: Az egyik munkavállalónkra vonatkozóan egy letiltást kaptunk a NAV-tól, adótartozás miatt. Ezt a személyt egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatjuk, havonta kb. 3-4 alkalommal. Lehet-e egyáltalán az ő munkabéréből letiltást foganatosítani? Ha igen, milyen összeget?
Részlet a válaszából: […] ...ellátás [Vht. 65. § (2) bek. c) pont] levonása esetén} legfeljebb 50%-ot lehet levonni. Fontos kiemelni, hogy – a gyermektartásdíj levonása kivételével – a levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Levonásmentes munkabérrész számítása

Kérdés: Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonás csak a levonásmentes munkabérrészig lehetséges jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján. A levonásmentes munkabér összegét a bruttó bérre vagy a nettó kifizetésre kell-e érteni? Részmunkaidőre kifizetett nettó 38 800 jövedelemből levonható-e a végrehajtható határozatban előírt 33%, ami ebben az esetben 11 154, ha így a dolgozó csak 27 646 forintot kapna kézhez?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén [Vht. 62. § (1) bek.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Végrehajtás alá vonható kifizetések

Kérdés: A Magyar Honvédségnél dolgozom. Levonható-e gyermektartásdíj a "szerződéshosszabbítás" címén részemre járó kifizetésből, ha a bírósági végzés szerint "a tartásdíj a mindenkori rendszeres nettó jövedelem 20%-a, illetve a mindenkori jövedelem 20%-a"?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint a nettó munkabér – vagy egyéb juttatás – legfeljebb 33%-a, kivételesen legfeljebb 50%-a lehet [Vhr. 61. § (2) bek.]. Gyermektartásdíj esetén a nettó jövedelem 50%-áig terjedhet a levonás [Vht. 65. § (2) bek. a) pont]. Viszont ügyelni kell arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Elmaradt munkabérre vezetett végrehajtás szabályai

Kérdés: Korábbi munkáltatómmal szemben pert nyertem, melyben kéthavi munkabért követeltem, és a munkaviszony megszüntetésekor ki­adandó papírjaim és igazolásaim kiadását, amit nem kaptam meg a munkaviszony megszüntetésekor. Munkáltatóm azonban az ítélet ellenére sem fizetett ki, és az igazolásokat sem kaptam meg. Végrehajtást indítottam a cég ellen. A végrehajtó ráterhelte a cég ingatlanjaira a munkabér-követelést, de mivel hatodik vagyok a sorban, és látom, hogy az adóhatóság és egy bank is előttem van több százmilliós követeléssel, véleményem szerint kicsi az esélyem arra, hogy követelésemhez hozzájussak. Ráadásul minden földhivatali bejegyzés után fizetnem kéne 6000 Ft eljárási díjat, ami megterhelő lenne, mivel munkanélküli vagyok. Van egy ingatlanom, amiben lakom és van egy, ami még nem lakható, mert még nincs befejezve. A földhivatal arra hivatkozik, hogy rendelkezem más ingatlannal is, és ezért nem tekint el az eljárási díjtól. Mit tehetek, hogyan juthatnék a pénzemhez, papírjaimhoz, és hogyan kérhetem a földhivatali költségmentességet?
Részlet a válaszából: […] ...talál a végrehajtó, akkor azon vagyonból – befolyt összegből akielégítési sorrend a követelések jogcímét alapul véve a következő:gyermektartásdíj, egyéb tartásdíj, munkavállalói munkabér és a vele egytekintet alá eső járandóság, a büntető- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.