10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Szabadságátvitel az új jogviszonyba
Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
2. cikk / 10 Szülői szabadság kiadásának munkáltató általi elhalasztása
Kérdés: A szülői szabadság elhalasztása miatt előállhat-e az a helyzet, hogy a munkavállaló gyermeke elmúlik hároméves, és emiatt a szülői szabadság ténylegesen nem kerül kiadásra? Ha a munkavállaló a szülői szabadság igénybevételét megkezdi ugyan, de a gyermek a szülői szabadság tartama alatt eléri a hároméves kort, és emiatt nem tudja teljes egészében azt igénybe venni, akkor a fennmaradó részt ki kell adni az Mt. 123. §-ának (3) bekezdése alapján, vagy ez elvész?
3. cikk / 10 Konyhai kisegítő besorolása
Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
4. cikk / 10 Munkavállaló halála és a munkaviszony-megszűnés eljárási részletei
Kérdés: Egyik munkavállalónk elhalálozott. A halál napjával munkaviszonyát megszüntettük, járandóságát bankszámlaszámára elutaltuk. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratait ilyen esetben hogyan kell kezelni? Tudomásunk szerint élettársa van, gyermeke nincs, testvérei vannak. Meg kell várni a hagyatéki eljárást, vagy lakcímére elpostázhatjuk (nevére szólóan?) a kilépőpapírokat? Ilyen esetben mi a helyes eljárás?
5. cikk / 10 Keresőképtelenség a munkaviszony végéig
Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként. A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik.
6. cikk / 10 Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása
Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyermekemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
7. cikk / 10 Szabadságra való jogosultság – az elévülés kezdete
Kérdés: A munkavállalónk 1999 óta van távol gyermek gondozása miatt. Gyermekeit 1999-ben, 2002-ben, majd 2007-ben szülte. Távolléte folyamatos volt, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság jogcímeken. 2002-ben született gyermeke betegnek minősült, úgyhogy rá tekintettel 3 éves koránál tovább vett igénybe fizetés nélküli szabadságot. Most visszajönne dolgozni, így meg kell határoznunk a részére járó szabadságot 1999-től kezdődően. Ezt hogyan számítsuk? Nem évültek-e el a régi szabadságai?
8. cikk / 10 Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt
Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
9. cikk / 10 Keresetindítás és elévülés
Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?
10. cikk / 10 Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van
Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?