Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés szerinti érintettre" vonatkozik, azaz:– arra a pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Nyugdíjas óvónő – a lehetséges jogviszonyok

Kérdés: Nyugdíjas óvónő visszafoglalkoztatásánál merült fel kérdésként, hogy van-e mód az Mt. hatálya alatt foglalkoztatni önkormányzati fenntartású óvoda esetén?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nevelő-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – kizárólag a Púétv. szerinti köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Nyugdíj munka mellett – kötelező felmentés kérelemre

Kérdés:

Jelenleg önkormányzati intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott óvodapedagógus 2023 januárjában több mint negyven év jogosultsági idővel rendelkezve kérte visszamenőleges nyugdíj megállapítását a 268/2022. Korm. rendelet és a 269/2022. Korm. rendelet által lehetővé tett, nyugellátás szüneteltetése alóli mentesülés miatt. A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási osztálya határozatával 2022. szeptember 1-jétől részére öregségi nyugdíjat állapított meg. A közalkalmazott 2023. november 5-én tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét. Jelen pillanatban az óvodában határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, melyet a fentiekben ismertetett jogszabályi lehetőségek miatt véleményünk szerint nem kell határozott idejű jogviszonyra módosítani, se megszüntetni és új jogviszonyt létesíteni. A közalkalmazott felvetette, hogy amennyiben 2023. augusztus 31-ével a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése alóli mentesülése megszűnik, igénybe venné a neki járó nyolc hónap felmentési időt és az arra járó juttatást. Véleményünk szerint sem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti, sem a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felmentési idő – amely a nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik – már nem jár neki, tekintettel a visszamenőleges nyugdíj megállapítására. Az óvodavezető a 65. év betöltését követően a közalkalmazottat már nem szeretné foglalkoztatni. Jól értelmezzük a jogszabályt? Hogyan járunk el helyesen az ő esetében?

Részlet a válaszából: […] ...A 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a értelmében a 268/2022. Korm. rendelet szabálya azonban csak akkor irányadó, ha a jogviszony szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy köznevelési, vagy szakképző intézményben áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Gyermekgondozási szabadság után a kiadandó szabadság meghatározása

Kérdés: GYES-ről visszatérő óvodapedagógus dolgozónk ki nem adott szabadságainak megállapításával kapcsolatban kérnénk állásfoglalást. Első gyermeke keresőképtelen volt. 2014. 11. 14. – 2015. 04. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2015. 05. 01-től fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Második gyermeke 2017. 01. 31-én született. 2017. 01. 03. – 2017. 06. 19-ig szülési szabadságát töltötte. 2017. 06. 20-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Harmadik gyermeke 2019. 07. 16-án született. 2019. 07. 16. – 2019. 12. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2019. 12. 31-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. A kolléga a fenti időszakban egyszer sem vált keresőképtelenné, illetve nem vett ki rendes szabadságot. Az ezen időszakra számított szabadságra való jogosultság megállapításakor az alapszabadságával vagy az alap plusz a pedagógus-munkakör alapján járó pótszabadságával kell számolnunk, mivel ezen időszakban pedagógusi munkakört nem látott el?
Részlet a válaszából: […] ...nem látott el", nem abból eredt, hogy a munkaszerződésében, kinevezésében más munkakör volt megjelölve, hanem abból, hogy a jogviszonya gyermekei születésével összefüggésben különféle jogcímeken szünetelt, ezért a munkáltató köteles a munkakör után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Nyugdíjas pedagógus óraadóként – akár megbízási szerződéssel is

Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
Részlet a válaszából: […] ..."nevelő-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] ...szakképesítés ráépülés) vagy 35-össel (középfokú szakképesítés-ráépülés) kezdődő azonosító számú szakképesítéssel. A gyermekvédelmi területen dolgozók tekintetében a 15/1998. NM rendelet szabályoz, amelynek 51/G. §-a (2a) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság – nem vonható vissza

Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...de az is, hogy igénybe veszi a 15 napnyi pótszabadságot vagy annak egy részét. Ebből következően a munkáltató a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság tartama alatt megszerzett szabadságra való jogosultságból nem vonhatja vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Dajkák végzettsége

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?
Részlet a válaszából: […] Az óvodákra a 326/2013. Korm. rendelet vonatkozik. Az óvodai dajka az ún. nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik, amely munkakört betöltők az A-D fizetési osztályok valamelyikébe sorolhatók a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete szerint. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.