Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíthető, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy duális képzőhelyen való részvétele a szakirányú oktatásban a gazdasági kamara közreműködése mellett sem biztosítható. Az Szkt. 83. §-ának (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy a szakképzési.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Versenytilalmi megállapodás – az ellenérték fizetése

Kérdés: Versenytilalmi juttatást a munkáltatói és a munkavállalói felmondás esetén is szükséges-e kifizetni, amennyiben nem versenytárshoz vagy nem hasonló területre megy a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...azért fizet, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követő bizonyos ideig (legfeljebb 2 évig) továbbra is tartózkodjon a jogos gazdasági érdekeit sértő magatartástól. Így például a megállapodásban megjelölt versenytársnál való elhelyezkedéstől, vagy más...l...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Közvállalati munkajogi szabályok – jogszabály-szerkesztési pontatlanság

Kérdés: A 2009. december 4-től hatályos köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Köztv.) 7. §-át az Mth. 69. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Ez a szakasz a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló munkavállalók körében a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tekintetében alkalmazott korlátozásokat az akkor hatályos régi Mt.-ben foglaltakhoz képest, ami azonban azóta hatálytalan. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése miért hivatkozik még mindig a 7. § (1)-(3) bekezdésére, ha a jelenleg hatályos törvény 7. §-a csak (1) bekezdést tartalmazza, és teljesen más tartalommal rendelkezik, mint korábban? Erre tekintettel hogyan kell értelmezni a 9. § (2) bekezdését? A köztulajdonban álló munkáltatónál a 2009. december 4-e előtt már hatályban lévő azon munkaszerződések, melyek a végkielégítés és felmondási idő tekintetében eltérnek az Mt. kógens szabályaitól, amennyiben 2014-ben az alapbér tekintetében módosulnak, akkor azzal jár-e, hogy a végkielégítés és felmondási idő mértéke a kollektív szerződés, illetve az Mt. által meghatározott szintre "esik vissza"? Vagy most már csak az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése az irányadó, függetlenül attól, hogy módosításra került-e javadalmazásra vonatkozó részében az adott munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] A Köztv. 7. §-ának (1)-(3) bekezdése – e törvény hatálybalépésekor – a felmondási idő, a végkielégítés és a versenytilalmi megállapodás ellenértékének mértéke tekintetében tartalmazott korlátozó rendelkezéseket. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése kimondta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyi és a munkavédelmi előírásokat megtartja; nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a szakmai gyakorlóhely jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.A hallgatói speciális munkaviszony, társadalom­biztosítási szempontból is. A hallgatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartoznak, felettük kizárólag a kölcsönvevő gyakorolmunkáltatói jogkört. Kiküldetésre akkor kerülhet sor, ha a munkáltató gazdaságiérdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésrekötelezi a munkavállalót, és a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Családtag mezőgazdasági idénymunkára történő foglalkoztatása

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkánál az egyenes ági rokont mint egyszerűsített foglalkoztatottat be kell-e jelenteni, kell-e utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...milyenminőségében végzi a munkát. Ha a közeli hozzátartozó munkabér és egyébellenszolgáltatás nélkül önként közreműködik a mezőgazdasági idénymunkakeretében felmerülő feladatok ellátásában, szívességi munkavégzés valósul meg.Ennek alapvető jellemzője, hogy az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Versenytilalmi megállapodás – ellenérték részletekben?

Kérdés: Próbaidő alatt szüntettük meg egyik munkavállalónk munkaviszonyát. E dokumentumban fenntartottuk a munkaszerződésben korábban kikötött versenytilalmi korlátozást, vállalva, hogy 18 havi bért 9 részletben (2 havonta) megfizetünk azért, hogy a munkavállaló 3 éven át ne dolgozzon olyan "más társaságnál, amely akár Magyarországon, akár Magyarország területén kívül a munkáltatóval konkurens tevékenységet folytat". A munkavállaló most egy összegben történő kifizetéshez ragaszkodik, mivel – szerinte – egyébként sem arányos a háromévi elhelyezkedési korlátozás a másfél évi bér megfizetésével. Szerintünk viszont a részletfizetést nem tiltja a Munka Törvénykönyve, és nem értünk egyet azzal az állítással sem, hogy a kikötött ellenérték aránytalan lenne.
Részlet a válaszából: […] ...3. § (6) bekezdése a versenytilalmi megállapodáskapcsán csak annyit tartalmaz, hogy a munkaviszony megszűnését követően amunkáltató gazdasági érdekei védelmével kapcsolatos kötelezettség amunkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rokon a szüreten – idénymunka vagy szívességi munka?

Kérdés: Mezőgazdasági termelő vagyok, a mezőgazdasági idénymunkák keretében (pl. szüret) főállásban más munkáltatónál foglalkoztatott családtagjaim (nagykorú gyermekem, feleségem) segítségét igénybe vehetem-e? Családtagom ez időre a munkáltatójánál szabadságon lenne, vagy hétvégén látná el ezt a feladatot. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy ez esetben a családtagra vonatkozik-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya, ha igen, hogyan kell a termelőnek szabályszerűen eljárni? Be kell-e jelenteni a családtagot foglalkoztatottként, különösen úgy, hogy a családtag ezért a feladatért bérre és egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt?
Részlet a válaszából: […] ...Efo.tv. nem tiltja, hogy szabályai szerinthozzátartozóval létesítsen a munkáltató munkaviszonyt mezőgazdaságiidénymunkára. Ekkor a foglalkoztatást a munkavégzés megkezdését megelőzően kellbejelenteni az Efo.tv. 3. § (1) bek. első mondata alapján, és 500 Ft-os.... 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Közhasznú munkavégzés támogatása

Kérdés: Hajléktalanokat és rászoruló idős embereket segítő alapítványként a téli hónapokban fokozott a munkánk. Erre az időszakra alkalmaznánk segítő munkatársakat, elsősorban szociális munkásokat. Van-e lehetőség állami támogatás igénylésére a foglalkoztatásukhoz, ha igen, milyen időtartamra, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...akiközvetített álláskereső közhasznú munka keretében történő foglalkoztatásához,ha arra valamely közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenysége körébenkerül sor.A támogatás általános szabály szerint egy munkavállalófoglalkoztatásához legfeljebb egy évre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.