15 talált cikk a munkaidő , adó , vezető , gépjárművezető kifejezésre

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?

Kérdés: Polgármesteri hivatal gépjárművezető munkakörű munkavállalói számára jogszerűen hogyan rendelhetek el munkát vasárnapra vagy munkaszüneti napra? A probléma: a hivatal vezetőit a hivatal állományában dolgozó sofőrök szállítanák a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó hivatalos eseményekre, azonban az Mt. általunk ismert szabályai szerint jogszerűen ezt nem tehetik meg.

Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?

Kérdés: Munkavállalóink tehergépjármű-vezetők, akiknek a heti pihenőidejét az 561/2006/EK rendelet hat nap után 45 órában, illetve csökkentett 24 órában (melyet meghatározott időn belül vissza kell adni) határozza meg, ezzel szemben az Mt. 106. §-ának (3) bekezdése szerint csak a legalább heti 40 órát kitevő megszakítás nélküli idő számít heti pihenőnek. Melyik rendelkezésnek kell megfelelni? Hogyan kell helyesen számfejteni, amennyiben az EK rendeletnek megfelelünk, de ha az Mt. szerint a lerövidített pihenőidőt (ha nem éri el a 40 órát) nem számoljuk pihenőidőnek, akkor a munkavállaló a munkaidőkeret alatt nem kapja meg a hetenkénti átlagban a 48 órát, mert a 40 óra feletti pihenőidőket összeadva ez kevesebb, holott vannak heti 38-39 órás pihenőidők is?

Kérdés: A Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmezésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink vannak. Egy cégnél gépjárművezető munkakörben ("céges sofőr") kívánnak alkalmazni egy munkavállalót. A munkavállaló feladatai az alábbiak lesznek: a cég belső működésével kapcsolatos személyszállítási feladatok (a cég vezetőségének, tulajdonosainak szállítása); szintén a cég belső működésével kapcsolatos áruszállítási feladatok (kisebb alkatrészek szállítása). Sem a személyszállítás, sem az áruszállítás nem harmadik személy részére és nem díj ellenében történne. A személyszállítás főként Magyarország területére korlátozódna, de esetenként szükség lesz külföldre történő, de az Európai Unión belüli személyszállításra is. Az áruszállításra Magyarország területén kerülne sor. A munkavállaló mind a személyszállítási, mind az áruszállítási feladatait ugyanazon, egy 5 személy szállítására alkalmas személygépjárművel végezné majd, amely gépjármű össztömege a 3,5 tonnát nem haladja meg. Kiterjed-e a fenti tényállás szerinti, gépjárművezető munkakörben alkalmazandó munkavállaló munkaviszonyára (munkavégzésére) a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezéseinek (Kkt. 18/A-18/L. §) hatálya, különös figyelemmel a Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt, "a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében e törvény hatálya alá tartozó munkavégzés" kitételre? Amennyiben a fenti tényállás szerinti munkavállalóra ("céges sofőr") a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók, akkor a munkavállaló munkarendjére, munkaidejére, pihenőidejére, vezetési idejére mely jogszabály(ok) előírásai vonatkoznak? A munkavállaló munkaviszonyára kizárólagosan az Mt. vonatkozik?

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 73. számában megválaszolt, 1404. számú kérdésben a gépkocsivezetők műszakpótlékra való jogosultságát vizsgálták. E szerint a gépkocsivezetőt ebből a szempontból ugyanazon szabályok szerint illeti meg a műszakpótlék, mint a többi munkavállalót. A kérdésem arra irányulna, hogy a Kkt. 18. §-ában foglalt eltérő rendelkezések nem befolyásolják-e eltérően ezt a szabályt? A Kkt. csak az éjszakai pótlék 15%-át és a rendelkezésre állás 40%-át említi, műszakpótlékról nem tesz említést. Hogyan kell helyesen együtt alkalmazni az Mt.-t és a Kkt.-t ebben a tekintetben?