396 cikk rendezése:
1. cikk / 396 Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés
Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?
2. cikk / 396 Munkáltató által előírt végzettség megszerzése
Kérdés: A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre további végzettség megszerzését előírni? Ha jogosult, akkor a munkavállaló ilyen esetben megtagadhatja-e ezen új végzettség megszerzését?
3. cikk / 396 Általános munkarend értelmezése
Kérdés: Az általános munkarend jelentése kapcsán két eltérő álláspontot találtunk: az egyik szerint az általános munkarend fogalmába „automatikusan” beleértendő az egyenlő munkaidő-beosztás, ugyanakkor más forrás értelmében az általános munkarend jelenthet egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Ha az utóbbi értelmezést fogadjuk el, akkor elképzelhető, hogy a munkavállaló úgy van általános munkarendben, hogy a foglalkoztatása munkaidőkeretben történik, ez a két jogintézmény tehát nem zárja ki egymást?
4. cikk / 396 Munkaszerződés módosítása fegyelmi büntetésként
Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?
5. cikk / 396 Kötelező továbbképzés hétvégén
Kérdés: Ha a munkáltató az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a jelenlegi munkaköréhez kapcsolódó továbbképzésre kötelezi, a továbbképzésen való részvétel munkaszerződéstől eltérő (munkakörben és munkahelyen történő) foglalkoztatásnak minősül? Ha a képzésre pénteken a rendes munkaidő után és szombaton (a heti pihenőnapon) kerülne sor a képző (tehát nem a munkáltató) székhelyén vagy telephelyén, az rendkívüli munkaidőnek minősül, ugyanakkor önmagában az a tény, hogy szombatra ezáltal rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, még nem jelenti azt, hogy a szombati heti pihenőnap helyett másik heti pihenőnapot kellene kiadni a munkavállalónak?
6. cikk / 396 Munkavégzési hely távmunka esetén
Kérdés: A munkaszerződés tartalmazza a munkavégzés helyét. A felek később munkaszerződés-módosításban megállapodnak a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban, és rögzítik, hogy a távmunkavégzés mely helyről történhet, és az Mt. 196. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján azt is kikötik, hogy a munkáltatót az általános szabályok szerinti utasítási jog illeti meg. Ebben az esetben kvázi két munkavégzési helye van a munkavállalónak? Ekkor a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy mikor végezhet távmunkát a munkavállaló, tehát egyoldalúan határozhatja meg, hogy a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyen vagy pedig a távmunkavégzési helyen teljesíti a munkavégzési kötelezettségét?
7. cikk / 396 Szakképzési munkaszerződés – és egy további munkaviszony más munkáltatóval
Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott, duális képzésben részt vevő tanuló a szakképzési munkaszerződése alapján létrejövő munkaviszonyon felül más munkáltatónál – nem szakképzési munkaszerződéssel – munkaviszonyt létesítsen? Ha nincs akadálya, akkor van-e bármilyen teendője annak a munkáltatónak, amely szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatja a tanulót?
8. cikk / 396 Szóban kötött munkaszerződés – a következmény
Kérdés: Álláspontunk szerint a felek között a munkaviszony a felek szóbeli megállapodásával jön létre, mely szóbeli megállapodásnak írásbeli leirata a munkaszerződés. Így – véleményünk szerint – a munkaviszony létrejöhet június 17-én, majd az írásbeli leirat, azaz a felek megállapodását írásba foglaló dokumentum létrejöhet később, például június 18-án. Amennyiben az álláspontunk helyes, a munkaszerződés (szóban létrejött megállapodás leirata) módosítása is kezelhető a fentiek szerint?
9. cikk / 396 Harmadik országbeli állampolgárok – az előzetes megállapodás és a munkaszerződés viszonya
Kérdés: Cégünk Fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalókat alkalmaz. A tartózkodási engedély iránti kérelem elindításához az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által előírt szempontok szerinti előzetes megállapodást kötünk a munkavállalókkal. Az „elő-munkaszerződés” a foglalkoztatás bevándorlási szempontból is fontos alapszabályait tartalmazza. A beutazást követően, munkába állás előtt a „végleges munkaszerződésben” állapodunk meg további feltételekről, amelyeket az előzetes megállapodás nem tartalmazott. Ilyen például a próbaidő, mit tekint a munkáltató súlyos szerződésszegésnek, ügyféltáron keresztül történő kommunikáció, tizennégy egybefüggő naptári napnál rövidebb szabadság kiadása. A jogszabály szerint, ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint a kért engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozni. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen [Flt. 7. § (7) bek.]. Több, harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról szóló online oktatáson elmondták, hogy az előzetes megállapodásnak és a munkaszerződésnek pontról pontra meg kell egyeznie (kizárólag az alapbér tekintetében lehet eltérni a munkavállaló javára). Ebből az álláspontból kiindulva, ha az előzetes megállapodásban nem kötöttük ki a próbaidőt, akkor a munkaszerződésben már nem tehetjük meg, ha be is kerül a próbaidőre vonatkozó pont, az érvénytelen. A vállalatunkon belül a folyamatokat szeretnénk felülvizsgálni és javítani. Az előzetes megállapodásban elegendő az előírt követelményeket megadni? Vagy kötelező már az előzetes megállapodást is a munkaszerződéssel egyező tartalommal elkészíteni és aláíratni (azzal a kivétellel, hogy az alapbér tekintetében a munkavállaló javára eltérhet a munkavállaló, illetve a munkaviszony kezdetének pontos napja a tartózkodási engedély alapján kerül be a munkaszerződésbe)?
10. cikk / 396 Kettős munkakör ellátása átmenetileg
Kérdés: A munkáltató a munkavállalót átmenetileg, rövidebb ideig a meglévő munkakörén túl más munkakörben is foglalkoztatná (tehát mindkét munkakörbe tartozó feladatokat is ellátna). Jól gondoljuk, hogy erre két lehetősége van a munkáltatónak: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás és a határozott idejű munkaszerződés-módosítás?