Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...alapján köteles ledolgozni. A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre [Mt. 45. § (4) bek.]. Ez a rendelkezés kollektív szerződés szempontjából kógens [Mt. 50. § (2) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának díjazása

Kérdés: A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztassa, naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát meg nem haladó időben. A munkavállaló az ilyen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a saját munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ezektől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] ...arányosítást nem lehet tenni részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a beosztás szerinti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályok a napi munkaidő mértékétől függetlenül irányadóak minden munkaviszonyban. Tehát egy részmunkaidős munkavállaló is legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Pihenőidők minimális tartamban

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amely azonban egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben is kötelező azonban hat munkanapot követően egyheti pihenőnapot beosztani. A hat nap munkavégzést követő egy pihenőnap szabályt azonban nem kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaidőmérték – változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 78/A. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony – eltérőmegállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.Ebből következően, ha nem rendelkezik a munkaszerződés a munkaidő mértékéről,akkor a munkaviszony napi 8, heti 40 órában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...a kölcsönzött munkavállalóra nem a kölcsönbeadónál,hanem a kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződést kellene alkalmazni, hiszena foglalkoztatás minden esetben a kölcsönvevőnél valósul meg. Ilyen módon akölcsönbeadónál hatályos kollektív szerződést szinte soha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.