9 talált cikk a munkaidő kezdete , új Mt. , munkaszerződés , adó , foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: Ha azt akarjuk, hogy a munkavállalóink a jövőben munkaidőkeretben dolgozzanak, szükség van-e a munkaszerződésük módosítására? A munkaszerződések jelenleg nem rendelkeznek sem munkaidőkeretről, sem a munkaidő beosztásáról, a tájékoztatóban azonban egyenlő munkaidő-beosztás szerepel (hétfőtől péntekig minden napon ugyanannyi a munkaidő, és mindig ugyanakkor kezdődik és fejeződik be). Egyáltalán hozzá kell-e nyúlnunk a munkaszerződésekhez?

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?

Kérdés: Ha a munkaidőkeretben a beosztást egy napon belül kell módosítani, és egy dolgozónak törölni kell a másnapi beosztását, akkor ebben az esetben kell a munkáltatónak valamit fizetnie, illetve lehet-e csökkenteni a munkaidőkeret beosztott óráinak a számát? Amennyiben egy másik dolgozót csak egy nappal korábban tudjuk tájékoztatni a másnapi beosztásáról, amit a pihenőnapjára osztunk be, akkor ez elszámolható a munkaidőkeretben? Mikor kell elszámolni?

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?

Kérdés: A munkáltatónál több munkavállalót 2014. október 20-24-e között munkakörükkel összefüggésben külföldi vásáron való részvételre küldenek ki. A hazautazás 2014. október 24-én a késő éjszakai órákban történik Bécsbe, ahonnan személygépkocsival 2014. október 25-én a hajnali órákban érkeznek meg lakóhelyükre Dunaújvárosba. Jól tudom-e azt a szabályt, hogy a külföldi kiküldetésnél sem tekintendő munkaidőnek az utazási idő, azaz sem az odautazás, sem a hazautazás idejére a kiküldetésben részt vevő munkavállaló díjazásra nem tarthat igényt? Utazási időnek minősül-e az a speciális eset, hogy a munkavállaló repülőgépe 2014. október 24-én, pénteken – amely pihenőnapnak számít – Bécsben száll le, és onnan még kb. 4 óra éjszakai utazás után 2014. október 25-én, szombaton – amely pihenőnapnak számít – ér a lakóhelyére?

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?

Kérdés: Jogosult-e az Mt. szerinti műszakpótlékra (30%) az a takarítónő, aki mindig osztott munka­időben dolgozik (8-10 és 18-20 óra) egy étteremben, amely heti szinten 91 óra üzemelési idővel működik, még ünnepnapokon is? Milyen munkarendje van ilyenkor a takarítónőnek? Ennek a munkavállalónak jár vasárnapi pótlék is amiatt, hogy a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, azonban a munkáltató rendeltetése folytán nyitva van vasárnap és ünnepnapon is?

Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?