Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra

Kérdés:

Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Ezek körébe tartoznak a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Nyugdíj-szüneteltetés: az éves keretösszeg alapjául szolgáló jogviszonyok meghatározása

Kérdés: 40 éves munkaviszonyom alapján 2017. december 30. napjával igénybe vettem a nők 40 éves keresőtevékenységére irányadó öregségi nyugdíjat. 2018. január 1-jétől egy pályázati projektben veszek részt, ahol az Mt. szerint alkalmaznak határozott idejű munkaszerződéssel. Emellett önkormányzati bizottság külsős tagjaként tiszteletdíjban részesülök. Az Mt. szerinti munkabérem mellett figyelembe kell-e venni a tiszteletdíjat a nyugdíj melletti foglalkoztatási összeg számításánál, azaz a minimálbér 18-szorosának összegébe beszámítandó-e a tiszteletdíj?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 83/B. §-a (1) bekezdésének vonatkozó rendelkezései értelmében, ha a nő az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően a Tny. 18. §-ának (2a)-(2d) bekezdései alapján az életkorától függetlenül 40 év jogosultsági idővel öregségi teljes nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Fizetés nélküli szabadság megszakításának elodázása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságát töltő munkavállalónk jelezte, hogy mindenképpen szeretne januárban visszajönni dolgozni. Mi ezt most nem tudjuk megoldani, viszont tájékoztattuk, hogy mivel nemsokára több határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kollégának lejár a szerződése, március 1-jével már tudnánk alkalmazni. A munkavállaló ennek ellenére ragaszkodik a januári munkába álláshoz és a bérének aktualizálásához. Milyen lehetőségekkel számolhatunk? Megtiltható a visszatérés, ha a gyermek még csak kétéves múlt? Lehetséges felmondani a munkavállalónak azért, mert most még be van töltve az állása?
Részlet a válaszából: […] ...hogy azt a maximális időtartamig (a jelen esetben a gyermek hároméves koráig) kötelező kihasználni. A visszatérés utáni továbbfoglalkoztatás az eredeti munkaszerződés szerinti feltételeket jelenti (munkakör, munkahely stb.). A visszatéréskor a munkabért kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkavégzés a határozott idejű munkaviszony lejártát követően

Kérdés: Az egyik régóta nálunk dolgozó munkavállalónk határozott idejű jogviszonnyal rendelkezett, azonban annak lejártát követően is tovább dolgozott anélkül, hogy új munkaszerződést kapott volna, mivel a közvetlen felettese arról biztosította, hogy a továbbiakban is szükség van a munkájára. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződést még nem kötötték meg vele, munkabért sem számfejtettek a részére. A munkavállaló most követeli a munkabérét. Jár-e neki munkabér annak ellenére, hogy nincs is munkaszerződése?
Részlet a válaszából: […] ...létrehozták. E szabályoknem vonatkoznak ugyanakkor a választással keletkezett, a hatósági engedélyhezkötött, illetve a közcélú foglalkoztatás érdekében létesített munkaviszonyra.Ha tehát a munkavállalójuk munkaviszonya meghaladta a harminc napot, és nemesik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

"Próbamunka" – jogszerű az eljárás?

Kérdés: Telefonos ügyfélszolgálatunkra új kollégákat kerestünk, és úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők képességéről egy próbanap keretében győződünk meg. A meghallgatást követően behívtuk az alkalmas jelölteket, hogy a profilunkba tartozó termékeket egy próbamunkanapon kínálják az üzleti partnereink részére. A későbbi feladatuk is ehhez hasonló lett volna. A próbanap után munkaszerződést kötöttünk a két legrátermettebb munkavállalóval, azonban két másik elutasított jelölt perrel fenyegetett meg minket, és követelik az "elvégzett munka ellenértékét". Arra alapítják a követelésüket, hogy az általuk ajánlott termék egy részét a hívásokat követően megvásárolták a partnerek. Az eljárásunk alapján támasztható-e velünk szemben bármilyen igény? A munkaviszony keretében foglalkoztatott ügyfélszolgálatos alkalmazottainknak egyáltalán nem jár jutalék az értékesítések után...
Részlet a válaszából: […] ...(jelen esetben példáularra, hogy az elvégzett munka ellenérték nélkül maradjon).A próbaidőt megelőző "próbamunka" keretében történőfoglalkoztatás minden jogszabályi alapot nélkülöz. Figyelemmel arra, ahogyan akérdésében Ön is utal rá, a jelöltek olyan munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Fizetés nélküli szabadság megszakítása – mikor kell visszavenni a munkavállalót?

Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?
Részlet a válaszából: […] ...őt akkoris, ha az általa korábban jelzett időpontnál előbb kíván újra dolgozni. Amunkáltatót ugyanis ebben az esetben terheli a foglalkoztatási kötelezettség[Mt. 102. § (1) bekezdés]. Természetesen mindkét félnek figyelemmel kell lennieaz együttműködés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Egyszerűsített foglalkoztatás – egy vagy több munkaviszony?

Kérdés: Paprikatermesztők vagyunk, idénymunkára szeretnénk felvenni embereket a 2010-es idényre. Az új törvény szerint legfeljebb 90 napra vehető fel növénytermesztési idénymunkára egy munkavállaló. Kérdésünk, megjelölhető-e az a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony "2010 áprilisától október végéig összesen 90 napig tart"? Természetesen csak 90 napra vennénk igénybe a munkavállalót, amikor az éppen aktuális munkák vannak.
Részlet a válaszából: […] ...pedig a munkáltatómunkaszervezéssel sem tudja elhárítani (pl. raktárra termelés nem lehetséges).Az idénymunkára egyszerűsített foglalkoztatás keretében csak határozott idejűmunkaszerződés köthető, ami egyfelől vagy az idénymunka elvégezhetőségénekidejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.