8 talált cikk a munkáltató , munkaviszony létesítése , munkaszerződés , időtartam , foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés:

A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?

Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?

Kérdés: Lehet-e az alap-munkaviszonyához képest más munkakörre egy munkavállalónkkal egyszerűsített munkaszerződést kötni? A munkaviszony megszüntetését követő napon lehet-e kötni egyszerűsített munkaszerződést valakivel?

Kérdés: Külföldi állampolgárt kívánunk alkalmazni egy jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk munkakörében, a munkaügyi központtól már meg is kaptuk a munkavállalási engedélyt két évre. A jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk elképzelhető, hogy egy-másfél éven belül visszatérne. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy a munkavállalási engedély időtartamánál rövidebb idejű határozott idejű munkaszerződést köt?

Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a munkaszerződése megkötésével egyidejűleg – a munkaviszony létesítésének feltételeként – tanulmányi szerződést is kötöttünk, figyelemmel arra, hogy nem rendelkezett olyan számítógépes ismeretekkel, amelyek szükségesek lettek volna a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez. A szerződésben rögzítettük, hogy a féléves tanfolyam költségeit a munkáltató viseli, a munkavállaló pedig vállalta, hogy a tanulmányok befejezését követően egy évig fenntartja cégünknél a munkaviszonyát. Ehhez képest a tanfolyam befejezését követő hónapban benyújtotta a rendes felmondását, ezért fizetési felszólítással követeltük tőle a támogatás visszafizetését. Ő arra hivatkozva tagadja meg a támogatás visszafizetését, hogy valójában a munkáltató kényszerítette a képzésben való részvételre, ezért a tanulmányi szerződés érvénytelen. Helytálló a munkavállaló álláspontja?