7 talált cikk a jogviszony megszűnése , adó , időtartam , munkabér , foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?

Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?

Kérdés: Középiskolai végzettséggel rendelkező álláskereső vagyok, munkanélküli-ellátásban nem részesülök. Támogathatja-e az általam kiválasztott egyetemi előkészítő képzést a munkaügyi központ? Mekkora a képzési támogatás mértéke? A képzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket megtérítheti-e a munkaügyi központ?

Kérdés: Idén végző, 29 éves főiskolai hallgatót szeretnénk felvenni Start kártyával ügyfélszolgálati munkakörbe. Az állásinterjún kiderült, hogy már rendelkezik munkatapasztalattal, mert főiskola alatt is dolgozott ilyen területen. Kaphat-e Start kártyát ebben az esetben a pályakezdő? A munkáltatót megilletheti-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény, ha a pályakezdő 30. életévét betölti a foglalkoztatás első évében? Korlátozott-e a Start kártyás foglalkoztatott részére kifizetendő jövedelem mértéke?