Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért

Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?
Részlet a válaszából: […] ...Mindaddig, amíg a munkaszerződése szerinti munkáltató (a kérdés szerinti esetben a magyar vállalkozás) részére végzi a munkát, addig a foglalkoztatás is jogszerű. A más munkáltató részére végzett munka csak átmenetileg, évente – ha kollektív szerződés eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama kollektív szerződés esetén

Kérdés: Az Mt. 53. és 57. §-a értelmében kollektív szerződés alapján az Mt. 53. §-ának (2) bekezdésében rögzített időtartamnál (negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy háromszázötvenkét óra) hosszabb ideig foglalkoztatható a munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben vagy munkáltatónál. A jogszerű munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás felső határát azonban nem rögzíti a törvény. Az eddigi bírói gyakorlat szerint (BH2006.300) a kollektív szerződésnek az átirányítás éves maximális időtartamát időkorlát nélküliként szabályozó rendelkezése semmis. Mi tehát jelenleg az a felső határ, amely még megfelel a jogintézmény rendeltetésének, valamint az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak? Álláspontunk szerint ugyanis egy féléves időtartamot, azaz hozzávetőlegesen 1464 órát meghaladó mértékű időtartam már olyan mértékű, amely felvethet aggályokat.
Részlet a válaszából: […] ...mutat rá a kérdés a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással kapcsolatos joghézagra, melynek kezelésére a jogalkalmazó és a bírói gyakorlat kényszerül. Az Mt. 53. §-a rögzíti, hogy a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának díjazása

Kérdés: A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztassa, naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát meg nem haladó időben. A munkavállaló az ilyen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a saját munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ezektől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkavégzési helytől eltérő külföldi betanulás

Kérdés: Svájci tulajdonú munkáltató vagyunk, dolgozóink betanulásra szoktak kimenni Svájcba akár fél évre is. Az Mt. szerint viszont 44 napnál nem lehet több az eltérő munkahelyen foglalkoztatás. Munkaszerződésünk az alábbiakat tartalmazza a munkavégzés helyére: "Munkavállaló munkavégzési helye változó. Területileg Magyarország." Hogyan tudnánk a munkaszerződést módosítani, hogy 44 napnál több is lehessen a külföldi (Svájc vagy Németország) munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató egyoldalúan, utasítással évente valóban csak legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanap, vagy 352 óra erejéig kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a munkaszerződésétől eltérő helyen végezzen munkát. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] ...arányosítást nem lehet tenni részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a beosztás szerinti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályok a napi munkaidő mértékétől függetlenül irányadóak minden munkaviszonyban. Tehát egy részmunkaidős munkavállaló is legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Kiküldetés, kirendelés, átirányítás

Kérdés: Az új Mt.-ből elmaradtak a kiküldetés, kirendelés, átirányítás szabályai. Ez azt jelenti, hogy ezentúl ilyen elrendelésre a munkáltató részéről nem lesz lehetőség? Ez ugyanis teljesen ellehetetlenítené a tevékenységünket (külkereskedelmi cég vagyunk).
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a rövid válasz: nem azt jelenti! Bővebben: az1992-es Mt. négy formáját nevesítette a munkaszerződéstől eltérőfoglalkoztatásnak, amely elrendelésére a munkáltatónak anélkül volt törvényben biztosítottlehetősége, hogy a munkaszerződést – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Munkaköri leírás és megnevezés megváltoztatása

Kérdés: 13 éve vagyok közalkalmazott. Van egy kinevezésem, amiben le van írva az osztály megnevezése, ahol státuszban vagyunk, és az osztály vezetője. A munkavégzés helye változó. Továbbá van egy munkaköri leírásom, amiben szerepelnek az elvégzendő feladatok. A munkáltatóm megváltoztatta a munkaköri leírásomat. A változtatások alapján egy új osztályhoz kerültem, új vezető alá, és a munkaköröm elnevezése is megváltozott – a tartalma nem. Mi az, amit a munkaköri leírásban megváltoztathatnak? Nemcsak a feladatot, hanem a felettest, a munkavégzés helyét is? Mennyire kell megegyeznie a kinevezéssel? Minősülhet a fenti intézkedés valójában helyettesítés elrendelésének?
Részlet a válaszából: […] ...Kérdés, hogy önmagában mi értelme van csupána munkaköri megnevezés módosításának.A kinevezéstől eltérő munkakörben való foglalkoztatásátirányításnak minősül, és egy naptári évben – kollektív szerződés eltérőrendelkezése hiányában – legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Kiküldetés vagy munkaszerződés-módosítás?

Kérdés: Építőipari vállalkozásunk elnyert egy vidéki projektet. A munkát természetesen saját munkavállalóinkkal akarjuk elvégezni. Milyen módon alkalmazhatjuk őket a kivitelezés helyszínén, ha a munkaszerződésük szerint a munkavégzés helyeként Budapest közigazgatási területe van megjelölve?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóikat, akkormegállapodást köthetnek velük, hogy meghatározott időtartamban amunkaszerződéstől eltérő helyen történik a foglalkoztatás, határozott időremódosítják munkavégzési helyüket. Ha a munkavállalót megállapodás alapjánhatározott időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kettős munkakör vagy szóbeli átirányítás?

Kérdés: Munkaügyi jogvitát kezdeményezett velünk szemben az egyik alkalmazottunk, akit a munkaszerződése szerinti munkakör mellett 2008 óta az eredeti munkakörébe tartozó feladatok lecsökkenése miatt felkértünk, hogy vegyen részt egy másik munkakör ellátásában (ami kb. a munkaideje 30%-át tette ki). A felkérést örömmel el is fogadta, ám írásban mindezt nem rögzítettük. A 2011. év eleji átszervezés során teljes mértékben megszűnt a munkavállaló szerződése szerinti munkaköre, ezért – e tényre alapítva – rendes felmondást közöltük vele. A munkavállaló azzal a kéréssel fordult bírósághoz, hogy kerüljön megállapításra a jogviszonya jogellenes megszüntetése, mivel az átszervezés nem érintette azt a feladatkört, amit ő ténylegesen 2008 óta ellátott. Álláspontunk szerint ennek ellenére mi jogszerűen szüntettük meg a jogviszonyát, mert 2008-ban nem a munkakörét módosítottuk, hanem gyakorlatilag átirányítottuk, csak nem teljesen szabályszerűen. Önök szerint előfordulhat olyan bírósági döntés, amely szerint a 2008 óta ellátott feladatok a munkavállaló munkaköre részévé váltak írásbeli munkaszerződés-módosítás nélkül?!
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató nem tudja igazolni ennek ellenkezőjét,valószínűsíthető: a munkaügyi bíróság megállapítja a kettős munkakörben történtfoglalkoztatást.Ez utóbbi esetben amiatt minősíthető jogellenesnek a rendesfelmondás, mert annak indokolása csak az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
1
2