33 cikk rendezése:
21. cikk / 33 Vasárnapi műszak elcserélése
Kérdés: Munkavállalóink esetenként vasárnapi munkavégzésre is be vannak osztva. Azonban vannak olyanok, akik mindig egymás között cserélnek, hogy ne kelljen vasárnap dolgozniuk. Lehet-e kötelezni a munkavállalót arra, hogy esetenként szombaton vagy vasárnap dolgozzon, és ha ezt továbbra is visszautasítja, akkor ezt szankcionálni?
22. cikk / 33 Munkaviszony-létesítési feltétel – a leltárfelelősségi megállapodás megkötése
Kérdés: Munkavállaló alkalmazásának feltétele lehet-e a leltárfelelősség vállalása? Amennyiben igen, akkor a munkáltatónak van arra lehetősége, hogy arra hivatkozással szüntesse meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, hogy az adott munkakört olyan munkavállalóval szándékozik betölteni a továbbiakban, aki a vele meghatározott tartalom szerinti leltárfelelősségi megállapodást köt? Álláspontunk szerint ilyen esetben "minőségi cseréről" lenne szó. Azt is szeretnénk tudni, hogy arra van-e lehetőség, hogy ha egy munkavállaló munkakörét a felek közös megegyezéssel kívánják módosítani, akkor a munkáltató az új munkakör vonatkozásában írja elő feltételként a leltárfelelősség vállalását? Ezen túlmenően abban is kérjük állásfoglalásukat, hogy amennyiben a munkáltató jogszerűen szabhatja feltételként a leltárfelelősség vállalását a jogviszony létesítéséhez, akkor mi a jogi helyzet, ha a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást az Mt. 184. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondja? Ez lehet felmondás jogszerű indoka?
23. cikk / 33 Védett korú munkavállalóra vonatkozó felmondási szabályok
Kérdés: Cégünk profiljának átalakulása miatt az egyik munkakör kiüresedik, ezért szeretnénk teljesen megszüntetni. Viszont a munkakörben dolgozó munkavállalónk védett korú. Ilyen körülmények között felmondhatunk, vagy találnunk kell neki valami más munkakört?
24. cikk / 33 Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása
Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
25. cikk / 33 Polgármesterség idejére járó fizetés nélküli szabadság
Kérdés: A munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért a polgármesterré megválasztott munkavállaló a polgármesteri jogviszony fennállásáig. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. §-ának (4) bekezdése alapján a polgármester kérésére – a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója – (...) köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A hivatkozott törvényt hatályon kívül helyezte a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 158. §-ának a) pontja, a 2014. évi általános önkormányzati választások napjától, 2014. október 12-től. A Kttv. kiegészült a VII/A. fejezettel, mely tartalmazza a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket, ám a fizetés nélküli szabadságról nem rendelkezik. Az elsőként hivatkozott törvény alapján 2010-ben tehát nem volt mérlegelési jogköre a munkáltatónak, fizetés nélküli szabadságot kellett engedélyezni a munkavállalónak. A polgármesteri tisztséget betöltő munkavállalót a soron következő önkormányzati választáson, 2014-ben újraválasztották. Újabb kérelem azóta nem érkezett a munkavállalótól. Mivel a fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a polgármesteri jogviszony fennállásáig engedélyezte korábban a munkáltató, tekintettel a megváltozott jogszabályokra, továbbra is köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadság biztosítására ebben az újabb polgármesteri ciklusban? Amennyiben nem köteles, és a munkáltató nem is engedélyezné a továbbiakban a fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkáltató – az erről szóló tájékoztatás mellett – a munkavégzési kötelezettségének a teljesítésére felszólíthatja-e a munkavállalót?
26. cikk / 33 Állásidő elrendelése munkaszüneti napra
Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
27. cikk / 33 Költségtérítés tartalmának rögzítése
Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
28. cikk / 33 Felmondási védelem ikergyermekek esetén
Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunkaidős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
29. cikk / 33 Csoportos létszámcsökkentés feltételei
Kérdés: Cégünk felszámolás alá került, a termelést le kell állítanunk. Jelenleg huszonöt munkavállalónk van, de a tevékenység zárásához csak öt személyre lesz szükség, a többiek munkaviszonyát a felszámoló meg fogja szüntetni. Az új szabályok alapján is csoportos létszámcsökkentésnek fog számítani ennyi ember elbocsátása? Beleszámít a csoportos létszámcsökkentésbe, ha valakivel közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt?
30. cikk / 33 Munkakör megszűnése GYES alatt
Kérdés: Az elmúlt évben a cégünknél megszűnt a PR-menedzseri munkakör. A munkavállalónk, aki korábban ezt a munkakört betöltötte, szülési szabadságon, illetve GYES-en volt. A gyermeke most kétéves, és szeretne visszajönni dolgozni. Kötelesek vagyunk-e visszavenni, ha már nincs meg a munkakör, amit korábban betöltött, vagy felmondhatunk neki? Ha kötelesek vagyunk visszavenni, akkor milyen munkakörben alkalmazhatjuk? Ha alacsonyabb munkakörbe vesszük fel, akkor csökkenthető-e a fizetése a korábbihoz képest, mivel az alacsonyabb munkakörben dolgozók sem kapnak olyan magas fizetést, mint a korábbi PR-menedzser?
