Munkaviszony létesítése a munkavállalási engedélytől eltérő másik munkáltatónál

Kérdés: Van egy harmadik országból (Macedóniából) származó munkavállalónk, aki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által kiállított összevont tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkezik. A cégünknél szakértelmet nem kívánó segédmunkára kapta meg a munkavállalási engedélyt három évvel ezelőtt, azonban fodrász szakképesítéssel is rendelkezik, megtanult magyarul, lefordíttatta az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával a bizonyítványát, és szabadidejében, délutánonként szeretne másodállásban fodrászként dolgozni. Erre milyen lehetősége van?
Részlet a válaszából: […] ...j) pontja szerint a munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintően már érvényes munkavállalási engedély van hatályban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a munkavállaló a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra jogosult-e, az általa betöltött munkakör alapján kell meghatározni. A kérdésben írtak alapján feltételezhető, hogy a munkavállaló legalább középfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan az adott munkakör ellátására, akkor ezen tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a munkavállaló nem áll felmondási tilalom alatt, akkor a munkaviszonyt a munkáltató felmondással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Védett korú munkavállalóra vonatkozó felmondási szabályok

Kérdés: Cégünk profiljának átalakulása miatt az egyik munkakör kiüresedik, ezért szeretnénk teljesen megszüntetni. Viszont a munkakörben dolgozó munkavállalónk védett korú. Ilyen körülmények között felmondhatunk, vagy találnunk kell neki valami más munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja [Mt. 66. § (5) bek.]. Amennyiben a munkáltató a felmondást az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...tartama alatt biztosítani kell a szolgáltatás fogadójával munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó ún. alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, és ezért a munkáltató iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel. Alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. kérdésben is említett szabálya szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér illeti meg. Ezenfelül bérpótlék is megilleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkavégzési helytől eltérő külföldi betanulás

Kérdés: Svájci tulajdonú munkáltató vagyunk, dolgozóink betanulásra szoktak kimenni Svájcba akár fél évre is. Az Mt. szerint viszont 44 napnál nem lehet több az eltérő munkahelyen foglalkoztatás. Munkaszerződésünk az alábbiakat tartalmazza a munkavégzés helyére: "Munkavállaló munkavégzési helye változó. Területileg Magyarország." Hogyan tudnánk a munkaszerződést módosítani, hogy 44 napnál több is lehessen a külföldi (Svájc vagy Németország) munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató egyoldalúan, utasítással évente valóban csak legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanap, vagy 352 óra erejéig kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a munkaszerződésétől eltérő helyen végezzen munkát. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.