Szabadság alatt képződő túlóra – munkaidőkeret esetén

Kérdés: A vírusválság miatt cégünknél bevezettük a négyhavi munkaidőkeretet, amelynek most közeledik a zárása. Azt tapasztaltuk, hogy a júliusi szabadságolások miatt több munkavállalóknak többletórája, munkaidőkereten felüli túlórája fog képződni. Lehetséges, hogy a munkavállaló valójában nem is dolgozik az utolsó egy-két hétben, és a munkaidőkeret zárásakor mégis túlórát kell neki fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...felüli túlóraként kell kifizetni a többletidőt (Mt. 156. §).Ez a szabály minden távollétre alkalmazandó (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, betegszabadság, állásidő, igazolatlan távollét). A szabadság és a betegszabadság esetén ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő feltüntetése a statisztikában

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?
Részlet a válaszából: […] ...feltétele a munka tényleges felvétele, illetve a fizetett szabadság megkezdése. Például az a munkavállaló, aki a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...naptári évből járó 15 napból az előző munkaviszonyában a munkavállaló időarányosan már többet vett igénybe (új Mt. 126. §). A fizetés nélküli szabadságok új szabályai közül kiemeljük, hogy megszűnik a lakásépítés céljából igénybe vehető fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Kompenzációs juttatás családi kedvezmény megszűnése esetén

Kérdés: Az a közalkalmazott, akinek év közben megszűnik a családi kedvezménye, kaphat-e az év hátralévő hónapjaira kompenzációs juttatást? Erre vonatkozóan idáig nem találtunk magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] ...összegét (352/2010. Korm. rendelet 2. számú melléklete).A jogszabály azt is kiemeli, hogy a közalkalmazott nemjogosult kompenzációra a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész naposigazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció emiatt kieső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.