Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban álló bármikor lemondhat, a lemondási ideje azonban kilencven nap [Púétv. 54. § (1) és (3) bek.]. A végkielégítés fizetésére is speciális szabályok vonatkoznak, azonban az a fentiekben írottakhoz hasonlóan alakulna az arra való jogosultság [Púétv. 57......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Amennyiben krónikus beteg egy pedagógus, milyen lehetőségei vannak az egészsége megőrzésére a maszkhasználaton és a távolságtartáson kívül? Élhet-e a táppénz lehetőségével? Adható-e számára fizetés nélküli szabadság? Iskolánk alapítványi iskola, tehát az Mt. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Keresőképtelen, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A betegség okozta keresőképtelenség...s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...nem illette meg. Kivételesen mégis be kell számítani a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés...em...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...A díjazás vonatkozásában fontos változás továbbá, hogy a törvény átirányítás esetén nem teszi kötelezővé helyettesítési díj fizetését, kiküldetésnél pedig nem kötelező díjazást fizetni a munkaidőn kívül eső utazási időre. Nem változik, hogy a...i évből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül [Ebtv. 40. § (1)bek.]. Nem jár azonban TGYÁS a biztosítottnak a szülési szabadság azontartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonybandíjazás – ide nem értve a szerzői jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.