Munkáltatói jogutód nélküli megszűnés és a végkielégítés

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja volt egy három önkormányzatból álló társulásnak, mely 2022. augusztus 31. napjával jogutód nélkül megszűnt. A társulás fenntartott egy költségvetési intézményt, mely szintén 2022. augusztus 31-én különválással szűnt meg. E társulás által fenntartott költségvetési intézmény megszüntető okiratában rögzítésre került, hogy a településünkön foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya a megszűnés dátumával megszűnik, majd az önkormányzat által létrehozott új költségvetési szervnél tovább lesznek foglalkoztatva. Mivel azonban az új költségvetési szerv nem foglalkoztat tovább minden közalkalmazottat, ezért mindenki aláírta a jogviszony megszüntetését, melyben a jogviszony megszűnésének módja a munkáltató jogutód nélküli megszűnése. A jogviszonymegszűnés miatt jár-e a dolgozóknak végkielégítés, ha igen, mindenkinek jár-e, vagy csak azoknak, akik nem lettek továbbfoglalkoztatva?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a társulás által fenntartott költségvetési intézmény 2022. augusztus 31-én megszűnt. A megszüntető okiratában rögzítésre került az is, hogy a településen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya ezzel a nappal ugyancsak megszűnik, ám az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] ...abból indulunk ki, hogy a helyi önkormányzati társulásból való kilépéssel az önkormányzatok egy új társulást hoznak létre, amely a fenntartói jogokat szeptember 1. napjától fogja gyakorolni, és a jelenlegi óvoda – mint munkáltató – ebbéli minőségét egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben több tényállási elem is nyitott, ezért ennek megfelelően a választ is csak ezek feltételezése alapján adhatunk. A tényállás szerint több önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások – ez esetben a szociális feladatok – ellátására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Önkormányzati egészségügyi szolgáltató – az intézményvezető jogviszonya

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán az alábbi kérdések merültek fel önkormányzatunknál. Van egy önkormányzati fenntartású egészségügyi központunk (ez idáig) közalkalmazottakkal, ahol alapellátást nyújtanak (1 háziorvos, 2 nyugdíj mellett személyesen közreműködő háziorvos, 2 védőnő, 5 asszisztens), illetve a kistérség ügyeleti ellátását szervezik. Vezetője a képviselő-testület által 5 évre kinevezett közalkalmazott háziorvos, akinek a szolgálati jogviszonya 2021. március 1-jén átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, vezetői megbízása 2025-ig szól. A NEAK tájékoztatása szerint alapellátási szinten intézményvezetőt nem finanszíroznak. Álláspontunk szerint azonban egy intézmény (költségvetési szerv) nem maradhat vezető nélkül, a veszélyhelyzet alatt az intézményt átszervezni nem lehet. Ki lehet akkor az intézmény (költségvetési szerv) vezetője? Maradhat a mostani vezető egészségügyi szolgálati jogviszonnyal vezető? Külön engedéllyel (jelenleg a fenntartó képviselő-testület helyett a polgármester engedélyével) maradhat a mostani vezető? Jelenleg az egyik védőnő a vezető helyettese. Maradhat vezetőhelyettes külön engedéllyel? Az ő vezetői besorolására milyen jogszabály lesz irányadó? Ugyanez az intézmény szervezi a térség ügyeleti ellátását. Az intézményvezető háziorvos az ügyeletben továbbra is részt vehet személyes közreműködőként? Ez a fenntartó képviselő-testület (jelenleg polgármester) külön engedélyhez kötött? Mint önként vállalt többletmunka miatt pluszdíjazás illeti meg? Ha igen, milyen mértékű? Az ő esetében ki határozza meg a mértékét? (Jelenleg a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.)
Részlet a válaszából: […] A jogszabályok egyáltalán nem tartalmaznak átmeneti szabályokat arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony és a mellette ellátott vezetői megbízás miként alakul át együttesen, egymásra tekintettel egészségügyi szolgálati munkaszerződéssé. Ezért nem világos, hogy hogyan kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Vezető közalkalmazott egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény (továbbiakban: költségvetési szerv) vezetője közalkalmazotti jogviszonyának egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakulásával kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Az intézmény vezetője jelenleg belgyógyász szakorvosi feladatok mellett látja el magasabb vezetői megbízás keretében az intézményvezetői feladatokat (magasabb vezetői megbízása 2021. december 31-ig tart), továbbá a fenntartó jóváhagyásával betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvosként dolgozik. Az 530/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1. napján alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az Eszjtv. 4. §-ának (10) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít. A fentiek alapján 2021. március 1-jétől a költségvetési szerv vezetője kizárólag vezetői feladatokat láthat el? Nem lehet a költségvetési szervnél belgyógyász szakorvos, valamint betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvos sem? Aképviselő-testület korábbi döntése alapján a költségvetési szerv vezetésére adott magasabb vezetői megbízás 2021. december 31-ig tart. A jogviszony-átalakulás a fennálló vezetői megbízásokat érinti-e? Vagy a vezetői megbízás időtartama nem változik, és maga a közalkalmazotti jogviszony egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át? Pályázati eljárás lefolytatása nélkül van-e lehetőség az intézményvezetésre adott magasabb vezetői megbízás meghosszabbítására, és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés már ennek figyelembevételével kerülhet-e megkötésre?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. kérdésben is említett szabálya szerint, az egészségügyi szolgáltató vezetője gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat, azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít [Eszjtv. 4. § (10) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Jubileumi jutalomra és végkielégítésre való jogosultság a munkáltató jogállásának megváltozása esetén

Kérdés: 34,5 éves (egy munkahelyen eltöltött) közalkalmazotti jogviszonyomat a fenntartó önkormányzat – új kft. létrehozása miatt – megszünteti. 2022-ben lesz 40 éves munkaviszonyom, jogosultságom a nyugellátásra és a jubileumi jutalomra. Ebben az esetben végkielégítésre számíthatok-e, illetve, mivel 5 év múlva tölteném a 40. évet, jelent-e ez valamit? Mindenképpen szeretnék a jubileumi jutalmamhoz ragaszkodni, amit csak egy másik közalkalmazotti állás betöltésével tudok elérni. Arra van-e lehetőség, hogy ha a kft.-ben maradok, időarányosan kifizessék a jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...választhat, kéri-e továbbfoglalkoztatását [Kjt. 25/A. § (1)-(6) bekezdés], azonban ha az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató a fenntartó (jelen esetben az önkormányzat) többségi befolyása alatt működő gazdasági társaság, beleegyezésének kikérése nélkül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Bölcsődei foglalkoztatás

Kérdés: 19 éve közalkalmazott vagyok. Ebből 9 éve vagyok bölcsődei dolgozó. Iskolai konyhán kezdtem, majd leszámoltattak, jogviszonyomat megszüntették, majd azonnal új szerződést kötöttünk a bölcsődével, határozatlan időre. Az önkormányzat a fenntartója mindkét intézménynek. Ketten láttuk el eddig ezt a munkát, a munkatársam gondozónő lesz, az én helyemet megszüntetik. Okot nem adtam rá! Jogszerűen jártak-e el? Most megpályáztatták a technikai dolgozói helyet, én is pályáztam, és minden feltételnek megfeleltem, ám nem nyertem, mert az új főnök a barátnőjét veszi fel. Újra az iskolai konyhára akarnak helyezni, még nem fogadtam el, de kénytelen leszek. Tanácsukat kérem, hogy mire figyeljek oda a szerződésem megkötésekor.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak szerint a bölcsőde és az iskolai konyha két külön munkáltató, mindkettőnek az önkormányzat a fenntartója. A kérdésben nem szerepel, hogy a bölcsődében Ön milyen munkakört töltött be (vélelmezhetően ott is a konyhán dolgozott), sem az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Prémiumévek program megszűnésekor járó juttatás

Kérdés: 2007-ben a fenntartó önkormányzatunk döntése alapján átszervezést kellett végrehajtanunk, melynek során egyik közalkalmazottunk a prémiumévek programban való részvétel mellett döntött. Kérdésünk, hogy amennyiben a volt közalkalmazottunk kilép a programból, és munkaviszonyt létesít, a programban való részvétel megszűnésekor megilleti-e végkielégítés, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára jár-e számára díjazás?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. §-a (8) bekezdése szerint "amennyiben aprogramban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásánakkifizetését megelőzően az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít – idenem értve a Ktv. hatálya alá tartozó szervvel, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.