11 talált cikk a munkaviszony , adó , felmondás , új Mt. , szabadság , felmondási tilalom kifejezésre

Kérdés: A jogszabályok szerint öt évig lehet valakit munkaerő-kölcsönzés jogviszonyban foglalkoztatni. Mi történik az ötödik év lejártával? Felmondással kell megszüntetni a jogviszonyt munkáltatói oldalról úgy, hogy a felmondás indoka az öt év lejárta, és így a jogviszony vége éppen az ötödik év betöltése kell legyen? Vagy automatikusan megszűnik az ötödik év leteltével a jogviszony, mint egy határozott idejű jogviszony? Mi történik, ha valakit ebben az időpillanatban gyermekszülés miatt fennálló felmondási védelem véd? Ez csak abban az esetben számítana, ha a felmondás a lehetőség a megszüntetésre, ha azonban automatikusan történik a megszüntetés a jogszabály alapján az öt év miatt, akkor nem, miután az nem felmondás?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?

Kérdés: Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)-(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaszerződésében kikötésre került, hogy nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és a munkaviszony megszűnése esetére versenytilalmi megállapodást is kötöttünk vele. Az sajnos nem szerepel a munkaszerződésben, hogy egyébként a munkaviszony alatt megtiltjuk, hogy más munkaviszonyt is létesítsen. Jelenleg ez a munkavállalónk gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát tölti, most azonban bejelentette, hogy míg nálunk továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, létesít egy másik munkaviszony is, ahol viszont munkába is áll. Mi ilyen körülmények között nem akarjuk állományban tartani. Ebben az esetben megszűnik a védettsége nálunk is, és közölhetünk vele munkáltatói felmondást?

Kérdés: GYES-en lévő kismama dolgozónk ősszel, gyermeke kétéves korában akar visszajönni dolgozni. Azonban kiderült, hogy szülése előtt, gondatlan munkájával a cégnek komoly anyagi károkat okozott, melyre most derült fény. Mikor és milyen módon lehet neki felmondani?

Kérdés: Amennyiben egyik, egyszerű betanított munkásként dolgozó munkavállalónk GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, köteles-e a munkáltató foglalkoztatni négy vagy hat órában? Ha nem tud munkát biztosítani neki, állásidőt kell részére fizetni?

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója 2012. június 20. napjától betegállományban van, a munkaköre azonban időközben megszűnt. A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Mt. alapján felmondható-e a munkaviszonya a keresőképtelenségének ideje alatt?

Kérdés: Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?