Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalótól, ha határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeg követelhető [Mt. 84. § (1)-(2) bek.]. Ez egy átalány-kártérítés, tehát a munkáltatónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...a felmondásra a munkáltató működésével összefüggő indokból kerül sor [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkavállalót ekkor megilleti a felmondási idő, amelynek felére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettsége alól, távolléti díj mellett (Mt. 68-70. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Szabadság felmondási időbe való beszámítása

Kérdés: Még novemberben egyik dolgozónk, aki fél évig betegállományban volt, a visszatérése előtt arra kért minket, hogy az első keresőképes napjától számítva adjuk ki a felhalmozódott szabadságát. Kérésének eleget tettünk, és levélben tájékoztattuk, hogy a 62 munkanap szabadságából 32-t kiadunk számára. A szabadsága letelte előtt azonban levélben felmondtunk neki azzal, hogy az őt megillető 4 havi felmondási idő alatt kiadjuk a betegsége miatt korábban kiadni nem tudott 30 munkanap szabadságát, a felmondási idő többi részére pedig mentesítjük a munkavégzés alól. A dolgozónk azzal keresett meg minket, hogy a ki nem adott szabadságát nem számíthattuk volna be a felmondási idejébe, továbbá a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnünk kellett volna. Véleménye szerint megsértettük a felmondási időhöz fűződő jogát, mert a felhalmozódott szabadság felmondási időbe való beszámításával megrövidült a jogviszonya. Mindezek miatt követeli, hogy pénzben váltsuk meg a 30 nap szabadságát. Szerintünk jogszerűen adtuk ki a szabadságot, igazunk van?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a munkáltató rendes felmondása esetén kötelesa munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, melynek mértéke a felmondási időfele [Mt. 93. § (1) bek.]. Míg a felmentési időbe a még ki nem adottszabadságot nem lehet beszámítani, arra van lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.