Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

13 cikk rendezése:

1. cikk / 13 Eltérési lehetőség az Mt.-től – a felmondási idő esete

Kérdés: Az Mt. egyes fejezeteinek végén találhatóak az Eltérő megállapodás alcím alatt eltérési lehetőségek. Ezek meghatározzák, hogy az adott fejezet mely szakaszától milyen módon és formában lehet eltérni. Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek nem szerepelnek az Eltérő rendelkezésekben, kógensek vagy diszpozitívak? Például az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik. Ez a rendelkezés nem szerepel az adott fejezetre vonatkozó eltérő rendelkezésekben [Mt. 85. §]. Ez azt jelenti, hogy ettől a rendelkezéstől a felek akár megállapodásban, akár kollektív szerződésben a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhetnek, vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése kógens, és tilos bármiféle eltérés? A fenti példához kapcsolódva, nem állapodhatnak meg a felek abban, hogy nem növekszik a felmondási ideje a munkavállalónak munkáltatói felmondás esetén?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

2. cikk / 13 Felmondási idő tartamának meghatározása

Kérdés:

Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő harminc nap. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időnek megfelelően "plusznapokkal" meghosszabbodik. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a felek az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkáltató célja "fix" háromhavi felmondási idő kikötése bizonyos munkavállalók tekintetében mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra vonatkozóan. A munkáltató kollektív szerződése tartalmazza, hogy ha a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő eléri a tíz évet, az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti felmondási időn túl további harminc nap felmondási időre jogosult a munkavállaló. A munkavállaló felmondási idejére vonatkozó "fix" háromhavi felmondási idő kikötése nem okoz problémát. A nehézséget az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti, munkáltatói felmondásnál irányadó "plusznapok" adják: ha az alap, harmincnapos felmondási idő helyett "fix" háromhavi felmondási időt kötünk ki, akkor abból automatikusan következik az, hogy a munkáltatói felmondásra irányadó felmondási idő oly módon alakul, hogy a plusznapok a "fix" három hónapos időtartamhoz adódnak hozzá? Vagy pedig lehetséges-e az, hogy mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra "fix" háromhavi felmondási időt kössünk ki, ezáltal tulajdonképpen eltérve a "sávosan járó plusznapoktól", és így tulajdonképpen azt kellene majd mindig vizsgálni, hogy az Mt., illetve a kollektív szerződés alapján járó felmondási idő hogyan viszonyul a "fix" háromhavi felmondási időhöz? Számításaink szerint, amennyiben a "fix" háromhavi felmondási idő kikötése lehetséges, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc évet követően nem lenne alkalmazható a "fix" háromhavi felmondási idő, mivel, ha az alap harmincnapos felmondási időhöz hozzáadjuk a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc év után járó negyven "plusznapot", és a kollektív szerződés alapján járó további harminc napot, akkor összesen száz napot kapunk, ami mindenképpen meghaladja a "fix" három hónapot.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

3. cikk / 13 Munkaviszonyok jogfolytonossága és az esetleges hátrányok

Kérdés: "A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

4. cikk / 13 Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

5. cikk / 13 Krónikus betegségről való tájékoztatás

Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel – jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) – küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

6. cikk / 13 Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

7. cikk / 13 Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunkaidős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

8. cikk / 13 Kollektív szerződés hatálya 2013. január 1-jétől

Kérdés: Határozatlan időre szóló kollektív szerződésünk új Mt. szerintieknek megfelelő módosítása még a mai napig nem készült el, tehát a régi még hatályos, nem lett felmondva, és határozatlan időtartamra szól. Van-e valamilyen határidő, hogy meddig lehet alkalmazni a régi Mt. szerinti kollektív szerződést? Vannak-e olyan pontok az új Mt.-ben, amelyeket kötelező alkalmazni, akár kedvezőbbek vagy kedvezőtlenebbek a kollektív szerződésünkben foglaltaknál? A módosított kollektív szerződésben maradhatnak-e a felmondásra és végkielégítésre vonatkozó magasabb értékek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

9. cikk / 13 Szabadság megváltásának szabályai GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2011 óta GYES-en van, ami mostanában fog letelni. Tudomásunk szerint a munkavállaló nem szeretne visszajönni dolgozni. Amennyiben a munkavállaló mondana fel, akkor kifizethető-e az összes felgyűlt szabadsága, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadságot meg kell váltani, vagy ebben az esetben is érvényes, hogy hathavi szabadság megváltható, a többit pedig természetben kell kiadni? Amennyiben közös megegyezéssel történik a munkaviszony megszüntetése, akkor mások a szabadság megváltásának szabályai?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

10. cikk / 13 Juttatások a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.