17 cikk rendezése:
11. cikk / 17 Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán
Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
12. cikk / 17 Munkaviszony megszüntetése összeférhetetlen munkavállalóval
Kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk, három hónapos felmondási idővel egy munkavállalóval. Hogyan lehet ezt a munkaviszonyt megszüntetni a próbaidő lejárta után? A munkavállaló összeférhetetlen, nem rugalmas a napi munkaidő-beosztásával kapcsolatban, nem fogadja el felettesei utasításait.
13. cikk / 17 Vezető határozott idejű munkaviszonyának megszüntetése munkáltatói felmondással
Kérdés: A munkavállalót vállalatunk cégvezetőként, munkaviszony keretében foglalkoztatja. Határozott idejű munkaszerződése van, amely 2015. augusztus 31-én jár le. Mi azonban munkáltatói felmondással meg akarjuk szüntetni a munkaviszonyát még a határozott idő lejárta előtt. Az illető vezető állású munkavállalónak minősül, hiszen ő a cég első számú vezetője. Ebben az esetben a még hátralévő határozott időre járó munkabérére is jogosult lesz felmondás esetén a munkavállaló?
14. cikk / 17 Munkaszerződésben foglalt titoktartási kötelezettség megsértésének jogkövetkezménye
Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében szerepel egy olyan kikötés, miszerint semmilyen körülmények között nem hozhatja kollégái tudomására a munkabérének mértékére vonatkozó információkat. Amint az tudomásunkra jutott, az egyik munkavállalónk közvetlen kollégái és beosztottjai körében széles körben nyilvánosságra hozta ezt az adatot, mondván, a fizetésének nagysága, a személyes kvalitásait tükrözi, a beosztottak képességeinek hiányosságai pedig magyarázzák az alacsonyabb bérezésüket. Megítélésünk szerint ezzel a magatartásával nem csupán megsértette a munkaviszonyból származó kötelezettségeit, de jelentős mértékben rombolta a munkamorált is. Álláspontjuk szerint megszüntethetjük-e azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyát?
15. cikk / 17 Felmondási védelem ikergyermekek esetén
Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunkaidős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
16. cikk / 17 Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei
Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
17. cikk / 17 Felmondást kizáró megállapodás
Kérdés: Az új Mt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint a felek megállapodása esetén legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony nem szüntethető meg. Ebben az esetben, ha megállapodást kötünk, akkor nem lehet alkalmazni a 90 napos próbaidőt? A megállapodás megszegése esetén mivel büntethető a munkavállaló?
